A szövetségi belügyminisztérium államtitkára szerdán küldött tárcaközi egyeztetésre egy négyoldalas javaslatcsomagot a "menedékjogi migráció megfékezéséről", amely azt jelzi, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter igyekszik nagyobb tempót diktálni a nyugat-balkáni menedékkérők ügyében.

A miniszter szerint fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást mindazok esetében, akiknél kezdettől fogva tudható, hogy nincs esélyük a Németországban maradásra. Ez elsősorban a hat EU-n kívüli nyugat-balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - állampolgáraira vonatkozik, akik a menedékkérők legnagyobb csoportját, több mint 40 százalékát teszik ki.

De Maiziere arra számít, hogy a szigorítás üzenetét megértik majd a kibocsátó országokban, és így csökken a nyugat-balkániak részéről a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomás, és több kapacitás marad a valóban védelemre szorulók, például a szíriai állampolgárok befogadására.

A javaslatok között szerepel egyes pénzbeli juttatások - például a ruházkodási támogatás - csökkentése és a szakítás azzal a gyakorlattal, hogy a pénzt több hónapra előre kifizetik. Javasolják azt is, hogy növeljék a természetbeni juttatások arányát.

A belügyminisztérium továbbá szorgalmazza, hogy a menedékkérők három helyett hat hónapig maradjanak a tartományi központi befogadó állomáson, és hosszabbítsák meg az úgynevezett helybenlakási kötelezettség időtartamát. Mindez azt szolgálja, hogy a menedékkérők könnyebben "elérhetők" legyenek, ha a menekültügyi hatóság határozatot hoz a kitoloncolásukról, azaz hazaszállításukról.

A tárca szerint egyebek mellett szűkíteni kell a befogadott státus megszerzésének lehetőségét is. Ilyen - németországi tartózkodásra feljogosító - menekültjogi státus szerezhető például akkor, ha a kérelmezőnek él rokona Németországban. Thomas de Maiziere minisztériuma azt is javasolja, hogy korlátozzák a befogadottak munkavállalási lehetőségeit - írta a Spiegel Online.

A konzervatív CDU politikusának tárcájától egyeztetésre indított javaslatok várhatóan vitát váltanak ki a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciós kormányában, mert az SPD erősen ellenzi a pénzbeli támogatás csökkentését. De Maiziere viszont ragaszkodik ehhez, a tervezetben ki is emelték, hogy a pénz "jelentős vonzó tényező" a szegénység, munkanélküliség, kilátástalanság, azaz gazdasági okok miatt hazájukat elhagyó nyugat-balkániaknak.

A legtöbb javaslat az utóbbi hetekben, a menekültválság elmélyülése révén fogalmazódott meg. Ugyanakkor vannak köztük régebbiek is, köztük az, hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen a menekültügyi hatóság különösebb vizsgálat nélkül, "ránézésre" elutasíthatja a kérelmet és Németország elhagyására kötelezheti a kérelmezőt. Az említett három államot tavaly sorolták a biztonságos származási országok közé, ami a belügyminisztérium tervezete szerint "csillapította" a menekültügyi rendszert megcélzó bevándorlási folyamatot.

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a tárca előrejelzése szerint, ez a tavalyinak a négyszerese. A menekültügyi hatóság (BAMF) túlterhelt, a tartományi befogadó állomások és a helyi önkormányzatok által fenntartott menekültotthonok mind túlzsúfoltak, sok embert már csak lakókonténerekben vagy sátrakban tudnak elhelyezni.

A kormány szerdai ülésén megduplázta, egymilliárd euróra emelte a menedékkérők elhelyezéséhez és ellátásához a tartományoknak nyújtott szövetségi pénzügyi támogatást.