Filip Vujanovic montenegrói és Dragan Covic a boszniai államelnökség elnökének jelenlétében a két ország belügyminisztere látta el kézjegyével a megállapodást, amelyre azért volt szükség, hogy Sutorina település és a hozzá tartozó 74 négyzetkilométernyi környék Montenegróhoz tartozását deklarálják.

Bosznia korábban történelmi alapon igényt tartott a területre, hogy így jusson hozzá egy tengerparti szakaszhoz. Bosznia-Hercegovina számára ez az első alkalom, hogy határmegállapodást ír alá egy szomszédos állammal.

Mindkét elnök üdvözölte a megállapodást. Covic szerint a most megkötött szerződés mutatja, hogy nyitott kérdéseket a tárgyalóasztal mellett is meglehet oldani és reményét fejezte ki, hogy Szerbiával és Horvátországgal is hasonlóan járnak majd el a határvitában.

Sutorina régió, amelyhez egy csaknem hét kilométer hosszú tengerparti szakasz is tartozik, boszniai, majd 1947-től montenegrói illetőségű volt. Montenegró és Bosznia-Hercegovina 2014 májusában határozta el a közös határszakasz kijelölését, azonban a szerződés ratifikálásakor a boszniai parlament tiltakozott a megállapodás ellen. A szociáldemokrata párt károsnak, elfogadhatatlannak és megalapozatlannak nevezte azt.

A vita kiújult, Filip Vujanovic montenegrói elnök januárban nem küldött Bosznia-Hercegovinába új nagykövetet, ideiglenesen pedig Szarajevó is visszarendelte nagykövetét. A helyzet idén májusra normalizálódott, amikor a bosnyák képviselőház elutasította, hogy a szociáldemokraták által vitatott határozatot megtárgyalja.

A nyugat-balkáni konferencia csütörtökön kezdődik az osztrák fővárosban, amelyen a nyugat-balkáni országok kormányképviselői mellett Angela Merkel német kancellár, Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az osztrák állami vezetők is részt vesznek.

A konferencián a menekültkérdésről, a szélsőségesek elleni küzdelemről és a nyugat-balkáni államok uniós integrációjáról esik majd szó.