Vlagyimir Putyin Jaltán, a tavaly márciusban Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím félsziget üdülővárosában bírálta a kijevi vezetést. A politikus a területen működő nemzetiségi társadalmi szervezetek képviselőivel rendezett találkozón, a helyi ukránság egy képviselőjének beszédére reagálva kijelentette, hogy meggyőződése: a jelenlegi nehézségek ellenére Ukrajnában is rendbejön a helyzet, az ország "lábra fog állni, pozitív irányban fog fejlődni, és a jövőjét Oroszországgal együtt fogja építeni".

Putyin a találkozón lehetségesnek tartotta, hogy megkönnyítik az orosz állampolgárság megszerzését a krími tatárok számára. Azt mondta, hogy az intézkedés azokra vonatkozna, akik már régóta élnek a Krímben, és nem a friss migránsokra. Hozzátette, hogy a krími tatárok társadalmi-gazdasági rehabilitációjára szánt költségvetési pénzek korlátozottak.

A krími tatárokat Sztálin rendelkezésére a II. világháború idején, 1944. május 18-től tömegesen telepítették ki a félszigetről Közép-Ázsiába. Összesen mintegy 180 ezer embert deportáltak azzal az indokkal, hogy azok együttműködtek a megszálló náci Németország és Románia hadseregével és hatóságaival.

Történészek adatai szerint a kitelepítettek 40 százaléka éhen halt, vagy betegségek következtében vesztette életét.

A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni a tatárok a Krím félszigetre.

Eközben az ukrán külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnök krími látogatása miatt. A tárca a nemzetközi jog és az ukrán törvények tudatos megsértésének tartja, hogy Vlagyimir Putyin Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő és a kabinet tagjainak kíséretében a Krímben tartott tanácskozást a terület turisztikai fejlesztéséről.

Petro Porosenko ukrán államfő is reagált Putyin krími megjelenésére, és azt "a civilizált világgal szembeni" kihívásnak nevezte. Azt írta továbbá a Facebook közösségi oldalon, hogy az orosz államfőnek és a vezető politikusoknak az ukrán hatóságok beleegyezése nélkül tett utazása annak "a feszültségkeltést szolgáló forgatókönyvnek a folytatása, amelyet az orosz katonák és zsoldosaik a Donyec-medencében megvalósítanak".

Ukrajna és a világ országainak többsége nem ismeri el a Krímet Oroszország részeként.