Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A szerb belügyminiszter az EU-tagországok segítségét kérte Szerbia határainak védelméhez

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett. 4 méter magas kerítést húzhat Magyarország a szerb határra - a kormány utasította a belügyminisztert, hogy jövő szerdáig tegye meg a szükséges előkészületeket.

A szerb belügyi tárca vezetője ezzel reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére, amely szerint a magyar kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg. Stefanovic kiemelte: Szerbia a menekülthullám megjelenése óta elkötelezett a probléma megoldása iránt. "Szeretnénk megmutatni, hogy olyan komoly partnerek vagyunk, akik a saját és az EU határait is védik, ebben a folyamatban azonban a szerbiai állampolgárok érdekeire és biztonságára is figyelnünk kell" - írta a szerb miniszter.

"Arra kérjük az Európai Unió országait, hogy segítsenek nekünk ebben, tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Szerbia megvédhesse azokkal az országokkal közös határait, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen ők elsősorban az EU-tagországokból - Görögországból és Bulgáriából - jönnek Szerbiába" - mondta a szerb belügyminiszter.

Aleksandar Senic, a szerb parlament integrációs bizottságának elnöke szerint azonban nem jó üzenetet hordozna sem az Európai Unió, sem a szomszédos országok számára, ha Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le déli határát. A Boris Tadic volt köztársasági elnök vezette ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDS) politikusa kiemelte: az európai kontinens bármely részén emelt kerítés nem fogja megállítani a migránsokat.

Az integrációs bizottság elnöke kiemelte, hogy a szolidaritás az EU egyik alapvető értéke, egy kerítés felhúzása pedig semmiképpen sem lehet az európai népek közötti szolidaritás szimbóluma.

Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. "Egy kerítés nem állíthatja meg azt, aki az erőszak elől menekül, és menedéket keres" - fogalmazott. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, a "senki földjén" ragadnak, és alternatív átjutási lehetőségeket fognak keresni.

Szerinte Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni.

Magyarországra csak az idén 54 ezer menedékkérő érkezett, az év végéig ez a szám elérheti a 130 ezret is, és a hivatalos adatok szerint a migránsok 95 százaléka Szerbián keresztül jut az országba - emlékeztetett a szerb sajtó szerdán.

Döntött a magyar kormány

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy miután a kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásról, valamint az uniós belügyminiszterek legutóbbi tanácskozásáról, a kabinet arra utasította a tárcavezetőt, hogy jövő szerdáig készítse elő Magyarország déli határának lezárását, hazánk ugyanis nem várhatja meg az unió válaszát a problémára.

Egy 175 km-es határszakaszról beszélünk, amelynek fizikai lezárása egy 4 méter magas kerítéssel tud megtörténni. Ennek előkészítésére kapott utasítást a belügyminiszter. Szeretném önöket arról is tájékoztatni és biztosítani, hogy Magyarország ezzel semmilyen nemzetközi jogi kötelezettségét nem szegi meg és semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg - mondta Szijjártó Péter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a lépés az unióban sem egyedülálló. Hiszen "akár a görög-török, akár pedig a bolgár-török határt ha önök megnézik, akkor ott is történt kerítésépítés, arról már nem is beszélve, hogy spanyol városok Észak-Afrikában pontosan így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben."

Ezzel párhuzamosan elkezdik azon rendelet előkészítését is, amelyre a most az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítás adna lehetőséget, hogy a kabinet meghatározza a biztonságos harmadik országokat, amelyek felől Magyarország nem fogadna bevándorlókat. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy minden uniós és uniós tagjelölt országot biztonságossá nyilvánítanának, így Szerbiát is.

A szerb kormányt várhatóan a július 1-jére tervezett szerb-magyar kormányzati csúcstalálkozón tájékoztatja a kabinet a döntésről. Kérdésekre Szijjártó Péter a folytatódó kormányülésre hivatkozva nem válaszolt.Az MSZP és az LMP ellenzi, a Jobbik viszont támogatja, hogy a kormány kerítéssel zárná le a szerb határt.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője elismerte, hogy a kormány felelőssége, hogy megvédje minden állampolgárát, ám elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak nevezte, hogy a kormány 4 méter magas kerítést építene a szerb határszakaszon.

Az biztos, hogy az a 175 km hosszú és 4 méter magas szögesdrót nem jó eszköz, nem jó megoldás. Ezt elutasítjuk. Európában nem felépíteni kell a szögesdrótokat, hanem, ahogy 25 évvel ezelőtt: lebontani azokat.

Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről üdvözölte, hogy a kormány érdemi lépésre szánta el magát a déli határra tervezett kerítés megépítésével, ám továbbra is sürgette a menekültügyi őrizet, illetve az önálló határőrség visszaállítását.

A rendszerszintű megoldást ettől önmagától várni felelőtlenség lenne, éppen ezért további szigorításokat, további érdemi lépéseket követelünk, mindamellett, hogy szeretnénk hangsúlyozni: igenis segítséget érdemel mindenki aki valódi üldöztetés elől érkezik.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a kormány embertelen megoldást választott a kerítésépítéssel.

Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól, akik valóban a halál torkából keresnek menedéket.

Az LMP frakcióvezetője úgy látta, hogy a mostani helyzet a jelenlegi szabályozással is kezelhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×