Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Lavrov: megérett a helyzet a normandiai négyek újabb tanácskozására

Megérett a helyzet a normandiai négyek újabb tanácskozására - közölte csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása kapcsán.

Az orosz diplomácia vezetője egy moszkvai tájékoztatón közölte, hogy német és francia kollégájához fordult, s azt javasolta, hogy tegyenek együttes lépéseket a kelet-ukrajnai helyzet romlásnak megelőzésére. Lavrov szerint ugyanis Kijev nem tartja be a Donyec-medencével kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy a minszki megállapodások is ugyanarra a sorsra jussanak, mint a tavaly február 21-én Kijevben ugyancsak francia és német, valamint orosz közvetítéssel elért belpolitikai válság rendezéséről szóló megállapodás.

Az ukrán törvényhozás másnap megbuktatta Viktor Janukovics akkori elnököt.

Szergej Lavrov szerint a tavaly április 17-én Genfben aláírt nyilatkozat sem teljesült, amelyet az ukrán, az amerikai külügyminiszter és az Európai Unió képviselői írtak alá. Ebben Ukrajna az alkotmányreform megkezdésére tett ígéretet valamennyi régió és politikai erő bevonásával.

Az orosz diplomácia vezetője zárta ki, hogy a négy állam külügyminiszter-helyetteseinek jövő hétre tervezett találkozója helyett - "tekintettel a kiéleződött helyzetre" - magasabb szintű tanácskozást tartanak az ukrán válság rendezéséről.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is közölte, ha "vészesen lelassul, vagy megszakad a minszki megállapodások végrehajtása, az egyezséget garantáló "normandiai négyek" államainak "erőteljes erőfeszítésére lesz szükség"

Az úgynevezett normandiai négyek: Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei utoljára február 24-én Párizsban tanácskoztak a minszki megállapodások végrehajtásáról. Ezt március 6-án a külügyminiszter-helyettesek egyeztetése követte, amelyen abban állapodtak meg, hogy a négy ország állami vezetőinek megállapodásától függ, mikor lesz a következő találkozó.

Február 12-én a négy ország állami vezetői hosszas tárgyalások után egyeztek meg a tavaly őszi minszki megállapodások végrehajtási intézkedéscsomagjáról.

Szergej Lavrov a csütörtöki moszkvai tájékoztatón azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a Kijevben elfogadott, a "minszki megállapodásokat aláásó" törvény támogatásával az ukrajnai konfliktus fegyveres megoldása felé taszítja az ukrán vezetést. Az orosz külügyminiszter így reagált Joe Biden amerikai alelnök és Petro Porosenko ukrán elnök szerda esti telefonbeszélgetésére.

Az orosz külügyminiszter szerdán bírálta az ukrán törvényhozás előző napi határozatát, amely az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött donyecki és luhanszki körzeteket megszállt területnek nyilvánította. Egy másik törvénymódosítás értelmében a kelet-ukrajnai térség települései és járásai csak azután kaphatnak szélesebb önigazgatási jogokat, hogy az ukrán alkotmánynak megfelelő helyi választásokat tartottak.

Szergej Lavrov azt hangsúlyozta, hogy a kijevi parlamentnek nem szabadna külön feltételekhez kötnie a különleges státus megadását. "Nem tudom, hogy így hogyan folytatódhat a politikai (rendezési) folyamat" - mondta. Hozzátette, hogy az ukrán parlament döntése miatt távolabb kerültek a minszki megállapodás megvalósításától.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×