A parancsnok a Kárpátalján folyó mozgósítási helyzetet ismertetve elmondta: "nincs semmiféle rubrika a hadkiegészítő parancsnokságon a nemzetiségre vonatkozóan". "Elsősorban az illető katonai szakképesítését vesszük figyelembe" - idézte szavait az ua-reporter.com ungvári hírportál.

Vaszilcjun hangsúlyozta: a mozgósítás 2015. január 20-án kezdődött negyedik hullámában csak négy magyar nemzetiségű kárpátaljait hívtak be katonai szolgálatra. Elmondása szerint a munkácsi helikopteres egység felszámolása után leszerelt katonák közül sokan Beregszászon kaptak lakást és telepedtek le. Õket valóban behívták a hadseregbe, de ezek az emberek nem magyarok - emlékeztetett.

A tiszt ezzel azokat az orosz médiában megjelent híreket cáfolta, amelyek szerint Kárpátalján a népességen belüli arányukat meghaladó mértékben mozgósítják a magyar nemzetiségű hadköteleseket.

A kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság vezetője azt is elmondta, hogy az idei mozgósítás február 20-án záruló első szakaszában Kárpátalján nem sikerült teljesíteni a mobilizációs tervet, amelynek értelmében 1465 személyt kellett volna behívni a hadseregbe. A közkatonákat és altiszteket illetően csak 26 százalékra, a tisztekre vonatkozóan pedig mindössze 15 százalékra teljesült az előírás.

Egyúttal közölte, hogy a mozgósítás február 20-án kezdődő második szakasza során 700 főt kellene mozgósítani, ám tekintettel arra, hogy az első szakasz nem teljesült, ennél több, a hadsereg számára szükséges szakképesítéssel rendelkező tartalékost fognak behívni Kárpátaljáról.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián február 7-én elmondott beszéde után, kérdésekre válaszolva ostorozta a kijevi vezetést, amiért figyelmen kívül hagyja az ukrajnai kisebbségek jogos követeléseit. Azt is mondta, hogy az ukrajnai "magyar és román kisebbség tagjait az ukrán nemzetiségűeknél jóval nagyobb arányban hívják be" az oroszbarát felkelőkkel harcban álló ukrán hadseregbe.