Két szavazást is tartott az EP oktatási és kulturális szakbizottsága hétfőn a magyar biztosjelölt múlt szerdai meghallgatása kapcsán. A 33 fős bizottságból 27-en voltak jelen a szavazáson, és a többségük (14-en) nem támogatta azt, hogy Navracsics Tibor vegye át az Európai Bizottságban a területüket érintő portfóliót. Kettővel többen szavaztak nemmel, mint igennel (12 fő), miközben egy képviselő tartózkodott. A kérdés, amit feltettek a képviselőknek, parlamenti források szerint úgy hangzott, hogy a jelölt alkalmas-e a portfólióra? Erre jött ki a fenti eredmény.

A szakbizottság ugyanakkor szavazásán alkalmasnak találta arra a magyar politikust, hogy a Bizottság tagja legyen, még ha nem is feltétlenül az oktatási és kulturális terület felügyelőjeként. A képviselők közül 15-en törtek lándzsát Navracsics mellett, 10-en szavaztak nemmel és ketten tartózkodtak.

A kulturális bizottság véleménye csak ajánlás, ami még politikai szintre is kerül és akár változhat, de Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság leendő elnökének kell majd végső soron eldöntenie, hogy megszívleli-e azokat, és ha igen, milyen változtatásokat eszközöl. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Navracsics Tibor még akár ennél a portfóliónál is maradhat. Azaz: még nem dőlt el semmi - írja a BruxInfo.

Az egyik lehetőség, aminek megfigyelők talán a legnagyobb esélyt adnak, hogy a magyar biztosjelölt portfólióját szűkítik, más biztos alá rendelve például az uniós polgárságot. A BruxInfo úgy tudja, hogy a színfalak mögött erről folyik egyeztetés.

Ugyancsak sok függ attól, hogy milyen eredménnyel végződik a többi biztos meghallgatása, illetve "pótvizsgáztatása". Nem kizárt ugyanis, hogy mások is fennakadnak a szűrőn és ebben az esetben politikai megoldást kell találni - jegyzik meg nevük elhallgatását kérő források. Közéjük tartozik majd nagy eséllyel a szlovén Alenka Bratusek, akinek gyengén sikerült meghallgatása miatt lehet, hogy tárcacserét kér majd az EP.

Miután az Európai Parlament, a kulturális szakbizottságot is beleértve semmilyen nyilatkozatot nem adott ki a zárt ülésen tartott szavazásról, ezért annak eredményét az egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozatok fényében lehet csak értelmezni.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye például úgy fogalmaz, hogy "a parlamenti szakbizottság baloldali többsége módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogyan ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik". Ez tehát a tárca szűkítésére utal.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, aki ugyan nem tagja a szakbizottságnak, de a szavazáskor a teremben tartózkodott, azt nyilatkozta újságíróknak, hogy Navracsics Tibor "megbukott" azon a szavazáson, aminek az volt a tétje, hogy megkaphatja-e a portfóliót. Molnár szerint Juncker három megoldás közül választhat. Visszavonja a politikus jelölését, tárcát cserél (amit nem tart valószínűnek, mert "nem nagyon van mire cserélni"), vagy Navracsics meglévő portfólióját szűkíti. A baloldali politikus sommás értékelése szerint a magyar biztosjelölt "megbukott a pótvizsgán".

A Fidesz-KDNP szerint Navracsics Tibor meghallgatása "egyértelmű siker volt", "teljesítménye az egyik legjobb volt a biztosjelöltek között, és felkészültségét érdemben senki sem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világossá vált".

A DK-s Molnár Csaba szerint ezzel szemben "mind személyes alkalmasságát, mind szakértelmét" megkérdőjelezték a szakbizottság tagjai. Kérdésre válaszolva fontos különbséget látott Kovács László 2004-es és Navracsics Tibor 2014-es szereplése között. Miközben szerinte Kovácsnál csak azt kérdőjelezték meg, hogy érti-e a területét, addig a mostani magyar biztosjelölt "függetlenségéről, szakmai hozzáértéséről és személyéről sem tudta meggyőzni a képviselőket".

A pártcsoportok közül a Fidesz-KDNP delegációján kívül csak a liberálisok adtak ki nyilatkozatot, amiben csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy "a politikai csoportok többsége megerősítette a magyar biztos jelölését". Ezzel tehát elismerték azt, hogy bizottsági tagsága nem kérdőjeleződött meg. A liberálisok egyébként mindkét kérdésre nemmel szavaztak - erősítette meg Neil Corbett, az ALDE frakció szóvivője telefonon a BruxInfónak.

Molnár Csaba szerint a szavazáson "egyedül az EPP támogatta (egy emberként) a magyar biztosjelöltet, a másik hat frakció vagy elutasította vagy vegyes érzelemmel viseltetett iránta". Más forrásból úgy tudjuk, hogy a szociáldemokraták nemmel szavaztak a portfólióra való alkalmasságot feszegető kérdésre, míg igennel Navracsics biztosnak történő jelölésére.

A DK képviselője Navracsics Tibor pótkérdésekre adott írásos válaszaival kapcsolatban úgy vélte, hogy "háromszor tagadta meg főnökét, Orbán Viktort".

Az Európai Parlament végső következtetéseit mindenesetre még több minden befolyásolhatja. A legfontosabb, hogy kedden este az EP középpártjainak - a szocialistáknak, a néppártnak és a liberálisoknak - a frakcióvezetői nem hivatalos egyeztetést tartanak majd, amelyen hivatalos forrásból nem megerősített hírek szerint részt vesz Jean-Claude Juncker kijelölt bizottsági elnök és Martin Schulz, szocialista EP-házelnök is.

Ezt követi majd szerdán előbb a szakbizottsági elnökök, majd csütörtökön az EP vezető testületének, az "elnökök konferenciájának" (a frakcióvezetők és az EP-elnök testülete) az ülése, amelyen az első közös EP-álláspontot próbálják meg véglegesíteni. Ez utóbbit csütörtökön fogják nyilvánosságra hozni.

A csütörtöki EP-álláspont ugyanakkor még mindig nem a végső döntés lesz majd a leendő Juncker-bizottságról, csupán egy sor reflexió az egyes portfóliók és azok betöltői kapcsán. Jean-Claude Juncker ennek fényében megteheti, hogy egyes ajánlásokat (részben vagy egészében) figyelembe vesz, másokat nem, netán mindet elfogadja, vagy semmit nem változtat az általa eredetileg összeállított csapaton és munkamegosztáson, és így terjeszti be az október 22-i plenáris elé szavazásra a teljes listát.

José Manuel Barroso 2004-ben, az első bizottsági listáját még a meghallgatásokat követő parlamenti igények figyelmen kívül hagyásával ajánlotta elfogadásra, és majdnem bele is bukott: a listát az utolsó percben vissza kellett vonnia, és két héttel elhalasztották a döntést. Két hétre rá a szakbizottságok által eredetileg kért hat módosítás helyett csak hármat fogadott meg, ám így már a testület bizalmat kapott.