Infostart.hu
eur:
362.53
usd:
313.36
bux:
150333.44
2026. augusztus 14. péntek Marcell

A bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Florest?

A bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Flores Eduardót, hogy "lefejezzék" a Santa Cruz-i - a terület függetlenedéséért küzdő - ellenzéket - ezt állítja Juan José Laguna, aki az egykori bolíviai főügyész biztonsági főnöke volt, mielőtt elmenekült Brazíliába. A vele készült interjú több bolíviai újság online kiadásában is megjelent csütörtökön.

A volt rendőr hadnagy szerint Jorge Santiesteban, a bolíviai rendőrség akkori parancsnoka volt az, aki személy szerint intézte, hogy Rózsa Flores Spanyolországból Bolíviába utazhasson. A magyar származású férfit azért bérelték fel, hogy segítségével "lefejezzék" a santa cruz-i ellenzéket, és így biztosítsák Rubén Costas, a helyi kormányzó pozícióját - mondta a bolíviai rendőr, aki Brazíliában azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy ideiglenes menedékjogot kapott.

Laguna azt mondta, hogy a rendőrparancsnok találkozott Marcelo Soza egykori bolíviai főügyésszel is, akitől pénzt kért Rózsa Flores utazására, de azt a választ kapta, hogy erre nincs keret. A főügyész ezután az államkincstárhoz irányította a parancsnokot. Később Evo Morales államfő és helyettese, Álvaro García Linera személyesen követték nyomon az eseményeket - tette hozzá.

Az egykori biztonsági főnök szerint Sacha Llorenti, Bolívia jelenlegi ENSZ-nagykövete, aki akkoriban még miniszter volt, tisztában volt a részletekkel, és lépéseket is tett azért, hogy a magas rangú politikusok később ne keveredjenek bele az ügybe.

Laguna elmondta: azért menekült el Bolíviából, mert félt, hogy a kormány megöleti.

A volt rendőr állításának ellentmond Rózsa Flores korábban, még Budapesten adott interjúja, amikor is azt mondta : azért utazik Bolíviába, hogy szülővárosát, Santa Cruzt segítse a fegyveres ellenállásban.

2009. április 16-án bolíviai kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak. Perük még mindig folyamatban van. 

Címlapról ajánljuk
Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Nemes Imre országos főállatorvos részletesen válaszolt az InfoRádió kérdéseire péntek reggel. Fontos tudni, hogy a sertéspestis által érintett állományt azonnal leölték, a lépfene pedig már 80-100 évig is a helyén marad és fertőzhet akár embert is, de állományról állományra nem terjed, a járvány is kizárható, hiába vannak minden évben esetek. Vakcina is van.

„Isten kezében vagyunk” – magyar idegenvezető a horvátországi erdőtűz közvetlen közeléből

Az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztít Horvátországban. A térségből ezer helyi lakost és turistát menekítettek ki, köztük 58 magyart, 36 ember megsérült, heten életveszélyes állapotban vannak. 45 magyart egy sportcsarnokban helyeztek el.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb hatása az atomerőmű üzemeltethetőségére

Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb hatása az atomerőmű üzemeltethetőségére

A kormány a Duna történelmi mélységű, 2026 augusztusában mért -140 centiméteres paksi vízállása miatt sürgős fenékküszöb-építést rendelt el a paksi atomerőmű térségében, mivel a hűtővízszivattyúk üzemeltethetőségi határa mindössze néhány centiméterre volt. A kőszórásból készülő fenékküszöb a hidegvizes és melegvizes csatorna torkolata között épül meg, és néhány héten belül képes megemelni a vízszintet az erőmű vízkivételi művénél, akár 600 m³/s-ra csökkenő vízhozam esetén is biztosítva a működést. A megoldás csak kisvizeknél fejt ki torlasztó hatást, közepes és nagyvízi állapotokban elhanyagolható a hatása, és a melegvíz elkeveredését is javíthatja. A klímaváltozás és a Duna medrének mélyülése miatt a helyzet már nem tekinthető egyszeri eseménynek, ezért azonnali alkalmazkodásra van szükség az ország villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×