Az elnök, aki a héten a problémával kapcsolatban az ENSZ-ben is felszólalt, hangsúlyozta, hogy az Ebola elsőrendű fontosságú nemzetbiztonsági kérdés az Egyesült Államok számára, és a járványt a világ többi részén is ugyanilyen súllyal, nem csupán humanitárius és gazdasági kérdésként kellene kezelni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világ ennyire nincs felkészülve a hasonló járványok kitörésére.

Azt, hogy Washingtonban milyen jelentőséget tulajdonítanak a járványnak, jól tükrözi, hogy Sylvia Mathews Burwell egészségügyi miniszter és Tom Frieden a járványügyi hatóság (CDC) igazgatója mellett a tanácskozáson részt vett még John Kerry, a külügyi és Chuck Hagel, a védelmi tárca vezetője, valamint Susan Rice, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.

Obama a múlt héten jelentette be: az Egyesült Államok háromezer katonát vezényel az Ebola által leginkább sújtott Nyugat-Afrikába, ahol 17 egészségügyi központot hoznak létre és egészségügyi segélymunkások ezreit fogják kiképezni. A Washington által útjára indított támogatás fél éve alatt mintegy 750 millió dollárba kerülhet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken 130 millió dolláros segélyt hagyott jóvá Guinea, Libéria és Sierra Leone számára az Ebola elleni küzdelemhez. Christine Lagarde vezérigazgató által jegyzett közlemény szerint a támogatás azonnal hozzáférhető.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) pénteki közlése szerint meghaladta a háromezret az idei Ebola-járvány halálos áldozatainak száma, a fertőzötteké pedig megközelíti a 6600-at.