11 °C
Az emberi jogok és a civil szervezetek fontosságát hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű konferencián. Obama szerint a civil társadalomra nehezedő növekvő nyomás egy olyan kampány, amely a demokrácia eszményének aláaknázását célozza.
Barack Obama bejelentette: az Egyesült Államok világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy országa növelni fogja minden nemű civil társadalmi csoport támogatását, nagyobb vésztámogatást nyújt a szorongatott civil szervezeteknek, de növelik a terhelő törvényekkel és szabályozásokkal szembeni jogi támogatást is.
Az amerikai elnök húszperces beszédében többször említette negatív példaként Oroszországot, de a civil társadalmat korlátozó országok között példaként Magyarországot is megnevezte.
"Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik. Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is. Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat. És szerte a világon olyan bátor férfiakat és nőket támadnak meg, sőt, ölnek meg, akik fel merik emelni a hangjukat."
Barack Obama beszédében megemlékezett az állami erőszak kameruni, líbiai, kambodzsai és orosz áldozatairól valamint szolidaritását fejezte ki a venezuelai, burundi, egyiptomi, kínai és vietnami bebörtönözöttekkel.
"Feltétlenül van súlya Obama nyilatkozatának, de ezt nem úgy kell értelmezni, hogy a nagy testvér szólt, ezért nekünk meg kell rettennünk és hirtelen haptákba kell vágnunk magunkat" - mondta az InfoRádiónak Magyar Kornélia .
A Magyar Progresszív Intézet ügyvezető igazgatója szerint érdemes Obama mondatait politikai összefüggésekbe helyezni.
"Magyarország a nyugati szövetségesi rendszerbe tartozik. Ebből az érdekközösségből már minden oldalról érkeznek az egybehangzó kritikák, most pedig a legerősebb szereplőtől jött a bírálat. Ezzel gyakorlatilag világpolitikai kérdéssé válhat a magyar kormány és egyes civil szervezetek konfliktusa" - mutatott rá Magyar Kornélia.
"Azért kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert nem egy hétköznapi kritikáról van szó, hanem egy kvázi hidegháborús helyzetben érkezett a jelzés. Amikor éleződik a helyzet, akkor az egyes szereplőknek dönteniük kell. Az a külpolitikai stratégia, amit most az Orbán-kormány részéről látunk, nevezhető vacillálásnak vagy két kapura játszásnak. Ez a típusú vacillálás a nyugati szövetségesekben úgy csapódik le, hogy a szövetségesi rendszerben, a végeken, amely ráadásul nagyon közel van a konfliktusos zónához, van egy kiszámíthatatlan szereplő. Kapott Magyarország egy nagyon világos figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ebben a szövetségesi rendszerben lassan döntenie kell, milyen pozíciót foglal el" - fejtette ki Magyar Kornélia.
"Az ország megítélése a befektető szintéjén számíthat. Az, hogy a működő tőke hova menjen, nem egy ilyen mondaton múlik, de az ilyen megjegyzések nyilván nem segítenek. Ha pusztán gazdasági szempontból nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az ilyen típusú mondatok és kritikák általánosságban rontanak Magyarország helyzetén" - mondta a Magyar progresszív Intézet igazgatója.
Hanganyag: Domanits András
