A képviselők 182 igen szavazattal fogadták el a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvényt. A jogszabályok előirányozzák, hogy minden, állami, tartományi és önkormányzati tulajdonban levő sajtóorgánumot magánkézbe kell adni legkésőbb 2015. július 1-ig. Amennyiben egy adott sajtótermékre nem találnak vevőt, részvényeit felajánlják a dolgozóknak, de ha elutasítják az ajánlatot, a sajtóorgánum megszűnik létezni.

A törvényalkotók szerint a jogszabály minden feltételt biztosít a független, szakmai médiumok meg a médiarendszer szabad fejlődéséhez, ennek a rendszernek pedig biztosítani kell a polgároknak a társadalmi élet miden területével kapcsolatos információk és egyéb tartalmak iránti igényét.

A köztársasági képviselőházban szerdán vette kezdetét a médiatörvény-csomagról szóló vita. Három új jogszabály javaslata került a ház napirendjére: a tömegtájékoztatásról, az elektronikus médiáról, illetve közszolgálati médiáról szóló törvény.

A javaslatokat bemutatva Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter elmondta, hogy az új médiatörvény-csomag reformtörvény, amely nagyban hozzá fog járulni a társadalom modernizálásához és fejlődéséhez.

Az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) kifogásolta, hogy a szerb kormány egyeztetés nélkül, gyorsított eljárással egyeztetés nélkül terjesztette a törvénycsomag tervezetét a parlament elé.

A tömegtájékoztatási eszközök közpénzekből történő finanszírozásának tilalma nem vonatkozik az országos és a tartományi (vajdasági) közszolgálati televíziókra, Koszovó területén a lakosság köztájékoztatáshoz való jogának megvalósítása érdekében létrehozott intézményekre, valamint azokra a sajtóorgánumokra, amelyek alapítói jogait átvették a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai. Ebből kifolyólag nem kell privatizálni a Magyar Nemzeti Tanácshoz (MNT) tartozó magyar nyelvű sajtóorgánumokat sem.

A törvény elfogadása után az MNT társalapítója maradhat a Pannon RTV-nek és a Mozaik TV-nek, illetve a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek, a Hét Nap Lapkiadó Kft.-nek és a Fórum Könyvkiadó Intézetnek.

Az előterjesztő szerint az állam tulajdonában maradó két közszolgálati intézményt, a Szerbiai Rádió és Televíziót (RTS) és a Vajdasági Rádió és Televíziót (RTV) az állam 2016-ig fogja finanszírozni, utána pedig előfizetés útján, járulékokból kell fenntartania magát.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője a szerb parlamentben emlékeztetett arra, hogy a VMSZ az utóbbi tíz évben nagy küzdelmet folytatott két cél megvalósítása érdekében: egyrészt azért, hogy a nemzeti tanácsok a kisebbségi sajtótermékek alapítói lehessenek, illetve maradhassanak, valamint, hogy a helyi önkormányzati alapítású sajtóorgánumok megmaradhassanak közszolgálati tájékoztatási eszközöknek, és ne kelljen őket kényszerprivatizáció alá vetni. Ez utóbbi céljukról még januárban le kellett mondani, mert az alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy nemcsak az állam, hanem a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek tömegtájékoztatási eszközök alapítói.