Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Basescu szigorú szankciókat szorgalmaz Oroszországgal szemben

Románia szigorú gazdasági szankciókat sürget és azok határozott alkalmazását szorgalmazza Oroszországgal szemben - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn este.

A bukaresti elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján Basescu élesen bírálta az Európai Unió vezetőit, akik szerinte a gazdasági érdekeket helyezték előtérbe, és megfeledkeztek arról, hogy valójában az EU állampolgárainak élete és biztonsága kellene legyen az európai közösség legnagyobb értéke.

Basescu szerint az EU eljutott arra a pontra, amikor választania kell állampolgárai biztonsága és a gazdasági érdekek között, és előbbit kell mindenek fölé helyeznie még akkor is, ha ez komoly gazdasági veszteségekkel jár. Hozzátette: ezek a veszteségek nem lesznek nagyobbak, mint Oroszországéi.

Rámutatott: szigorú gazdasági intézkedéseket kell alkalmazni Moszkvával szemben, amely "egyenlő mértékben" osztozik a felelősségben a kelet-ukrajnai orosz terroristákkal a maláj utasszállító lelövéséért. "Oroszország partnerévé vált a kelet-ukrajnai orosz terroristáknak azáltal, hogy politikai és szakértői támogatást nyújt nekik, valamint fegyverzettel látja el őket. (...) Oroszország része volt a terrorista cselekménynek, és partnere a terroristáknak" - mondta Basescu.

Kijelentette: hiba "kesztyűs kézzel" alkalmazni a gazdasági szankciókat jelentő, harmadik lépcsőként tervezett intézkedéseket az EU részéről.

A román államfő szerint Brüsszelnek már régen alkalmaznia kellett volna a gazdasági büntetőintézkedéseket, hogy elvegye Moszkva kedvét a kelet-ukrajnai konfliktus szításától. Ezáltal többet tehetett volna a tragédia megakadályozásáért.

Hozzátette: ma Ukrajnában zajlik a konfliktus, de az a balti államok, Lengyelország és Románia határaihoz is eljuthat. Úgy vélte, fennáll annak kockázata, hogy az EU számára fontosabbak a gazdasági érdekek a kelet-európai országokkal való szolidaritásnál.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×