"Ha (Petro) Porosenko (elnök) nem oldja meg a szociális kérdéseket, akkor a lakossági elégedetlenség már ősszel testet ölthet" - mutatott rá Kosztyantin Bondarenko, a kijevi Ukrán Politikai Intézet igazgatója, aki szerda este Bécsben tartott előadást az ICEUR (International Center for Advanced and Comparative EU-Russia/NIS Research) intézet meghívására.

Az államcsőd szélén álló Ukrajna kormánya nemrég "népszerűtlen intézkedéseket" jelentett be: a közszolgáltatások díjszabásai még az idén 70 százalékkal emelkednek, az állami szociális támogatásokat csökkentik, valamint az Európában legalacsonyabbnak számító (nőknél 55, férfiaknál 60 éves) nyugdíjkorhatár megemeléséből is valóság lesz. "Mindez valóban komoly elégedetlenséget válthat ki Ukrajnában" - mondta a politológus, megjegyezve, hogy a kelet-európai országban 15 millió nyugdíjas áll 17 millió adófizetővel szemben.

A szakértő kitért arra, hogy a jelenlegi ukrán parlament már nem tükrözi a tényleges erőviszonyokat. A valószínűleg sorra kerülő előre hozott törvényhozási választásokra utalva elmondta, hogy egy felmérés szerint ma minden negyedik ukrán egy lényegében nem létező pártra, az újdonsült elnök, Porosenko - tag és iroda nélküli - Szolidaritására adná voksát. Ezzel szemben a februárban megbuktatott Viktor Janukovics-féle oroszbarát Régiók Pártjának támogatottsága a korábbi 30 százalékról mindössze 3-4 százalékra csökkent. A rezsimváltásban szerepet játszó Jobboldali Szektor azonban nagy meglepetésre leszerepelt az elnökválasztáson.

A szakértő szerint az ukrán parlament nem felel meg a jelenleg érvényben lévő, 2004-es alkotmánynak sem, amely arányos, nem pedig többségi választási rendszert ír elő. "Társadalmi szempontból Porosenko számára hasznos volna most megtartani a választásokat, ősszel ugyanis már más eredmény jöhet ki" - utalt a politológus a hatalmas feladatok előtt álló Porosenko tekintélyének várható csökkenésére. Bondarenko ugyanakkor hozzátette: ha a választásokat a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék nélkül tartják meg, ahol az összes választásra jogosult 20 százaléka él, akkor viszont nem lehet stabilitásról beszélni. Az igazgató szerint épp ezért a választások túlzott siettetésének sincs értelme, a parlamentet ugyanis minden régiónak el kell ismernie. A politológus emlékeztetett rá, hogy már a május végi elnökválasztás is úgy zajlott le, hogy az említett két megyében a választási bizottságoknak csak az egyharmada tudta felvenni a munkát az erőszak és a biztonság hiánya miatt, az Oroszország által bekebelezett Krím félszigeten pedig egyáltalán nem tudtak munkába állni a testület tagjai.

A szakértő kitért arra is, hogy ez utóbbi terület státusza az Oroszország és Ukrajna közötti viszály elsődleges oka, amely ellehetetleníti a teljes értékű tárgyalásokat a két állam között. "Ukrajna nem fog kiegyezni az orosz annexióval, és Oroszország sem adja fel a Krímet" - hangsúlyozta Bondarenko, aki szerint az egyetlen terv, amelyet talán mindkét fél elfogadna, az a területnek adott kettős státus lenne az észak-írországi konfliktusban alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. A Krím két ország általi közös birtoklásáról szóló projektet már vizsgálják, de az egyelőre nem képezi kétoldalú megbeszélések tárgyát, és sok ukrán "árulásnak" tartana egy ilyen opciót. A szakértő szerint a kérdést ugyanakkor előbb vagy utóbb a tárgyalóasztalnál rendezni kell.

A politológus szerint Ukrajna jelenleg egy "visszaigazítási fázisban" van. "A legitimitást és a törvényszerűséget újra helyre kell állítani, ez pedig hosszú út" - hangoztatta. Hozzátette: a régiók és az elit gazdasági-társadalmi válsága új irányokat követel, és a kihívásokat nem lehet csupán a Majdanra (a Függetlenség tere Kijevben, a tavaly novemberben kezdődött Európa-párti tüntetések központi helyszíne) visszavezetni. A problémák már az ország függetlensége óta fennállnak, a vezetés pedig igyekezett azokat "jegelni", nem törekedett a megoldásukra - fogalmazott Bondarenko.