Magyarországon a leírási veszteség egy év alatt 4-ről 4,3 százalékra nőtt és elérte a 1250 milliárd forintot - tette hozzá a vezérigazgató.

A felmérés 10 ezer vállalatvezető megkérdezésével készült.

Az Intrum Justitia fizetési kockázati indexe három tényezőből áll: a fizetési határidő betartásából, a leírási veszteségből és a várakozásokból. Az index értéke 100 és 200 közötti, s minél kisebb, annál előnyösebb.

A skandináv országok és Svájc indxe a legalacsonyabb, a legjobb helyen Norvégia és Finnország áll 126 ponttal. A közepes kategóriába sorolt Németország 144, míg Ausztria 149 ponton áll. A legrosszabb kategória 170 pontnál kezdődik, itt első Magyarország 175 ponttal, amely megegyezik a tavalyi indexszel.

Magyarország után a mediterrán és a balkáni országok állnak a sorban.

A megkérdezett európai vezetők 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés miatt nem vesz fel új munkavállalókat. Minden negyedik vezető viszont a fizetési késedelem miatt elbocsátásra kényszerül.

A megkérdezett 500 magyar vezető 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, 59 százalékuk a túlélésért küzd. A vezetők 44 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 32 százalékuk elbocsátással számol, 95 százalékuk nem vár pozitív változást. Ezekből vonta le Felfalusi Péter azt a következtetést, hogy a magyar versenyszféra stagnál.

A magyar késve fizetés mögött a vevők pénzügyi nehézségei állnak, és a folyamat gyakran lánctartozásokat indít be - tette hozzá a vezérigazgató.