Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Hatályba léptek az új uniós szankciók

Megjelent hétfő este az Európai Unió hivatalos közlönyében, és ezzel azonnal hatályba is lépett az az uniós rendelet, amely újabb 13 ember ellen rendel el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat az Európai Unió területére, valamint két cég vagyonának befagyasztását rendeli el Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt.

A 13 ember között vannak a Krím orosz bekebelezése után kinevezett vezető közhivatalnok, valamint a kelet-ukrajnai szeparatizmus meghatározó alakjai. Első helyen került most listára Vjacseszlav Vologyin, az orosz elnöki kabinet vezetőjének első helyettese, aki a Krímnek az Oroszországi Föderációba való politikai integrációjáért felel. Oroszországi politikusok közül emellett az Állami Duma alkotmányjogi bizottságának elnöke került a szankcióval sújtottak körébe. Vlagyimir Pligin elősegítette annak a jogszabálynak az elfogadását, amellyel a Krím Oroszország része lett.

A krími hatóságok vezetői közül a Krímért és Szevasztopolért felelős migrációs szövetségi hivatal megbízott vezetői ellen rendelt el beutazás tilalmat és vagyonbefagyasztást az unió. Pjotr Jaros és Oleg Kozjura rendszerszerűen és gyorsított eljárásban gondoskodott arról, hogy a Krímben élők orosz útlevélhez jussanak.

Rajtuk kívül szankciókkal sújtotta az Európai Unió hétfőn a Krímbe kinevezett orosz főügyészt, Natalja Poklonszkaját, valamint a Szevasztopolba kinevezett megbízott főügyészt, Igor Sevcsenkót, amiért aktívan részt vesznek a félsziget orosz annektálásának végrehajtásában. A listán most csak egy orosz katonai vezető szerepel, a Krímbe vezényelt ejtőernyősök parancsnoka, Vlagyimir Samanov alezredes.

Kelet-Ukrajnából büntetőintézkedéseket léptetett életbe hétfőn az Európai Unió Vjacseszlav Ponomarjovval szemben, aki Szlovjanszk polgármesterének nyilvánította magát, csapatokat és fegyvereket kért Vlagyimir Putyintól a város megvédéséhez, emberei pedig emberrablásokért tehetők felelőssé. Rákerült a listára Igor Bezler is, a horlivkai milícia egyik vezetője, akinek szerepe volt a biztonsági szolgálat (SZBU) donyecki és a belügyminisztérium horlivkai irodáinak elfoglalásában, és az SZBU szerint összefüggésbe hozható Volodomir Ribak horlivkai politikus meggyilkolásával is. A "donyecki népköztársaságból" Igor Kakidzjanov, az ottani fegyveresek egyik vezetője ellen léptettek érvénybe még szankciókat, aki az "ország" területi egysége mellett fogott fegyvert, és a terület egyik vezetőjeként tartják számon.

Beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el az Európai Unió emellett Roman Ljahin és Alekszandr Malihin, a donyecki és a luhanszki "választási bizottság" vezetője ellen, akik aktívan részt vettek a két terület hovatartozásáról szóló "népszavazások" lebonyolításában.

Ukrán politikusok közül szankciókkal sújtotta az Európai Unió Oleh Carovot, az ukrán parlament egyik képviselőjét, akit április elején zártak ki az egykor az elmozdított Viktor Janukovics (volt ukrán elnök) nevével fémjelzett Régiók Pártjából. Carov nyilvánosan szólított fel arra, hogy Ukrajna délkeleti térségei hozzák létre a "Új-oroszországi (Novorosszijai) Szövetségi Köztársaságot".

A két vállalat a PJSC Csernomorneftegaz és a Feodoszija nevű cég, amelyeket március 17-én kisajátított a "Krími Köztársaság" "parlamentje".

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×