Az unió korábban, a Krím félsziget orosz annektálásának kezdetekor háromlépcsős reagálási mechanizmust dolgozott ki. Első lépcsőben lemondott az orosz féllel korábban betervezett találkozókat, és levett a napirendről különböző témájú tanácskozásokat, a második lépcsőben pedig orosz, illetve ukrán személyekkel szemben rendelt el vízumtilalmat és vagyonzárlatot, ez utóbbiba beleérve az érintettek Európában elérhető bankszámláinak befagyasztását is.

Az EU részéről jelezték azt is, hogy ez a második lépcsős szankciós rezsim külön szakaszokra bontható. Eddig két lépésben összesen 48 személyre terjesztették ki a büntető intézkedéseket. A miniszterek előtt most fekvő tervezet ezt a második lépcsős feketelistát bővíti tovább. A dokumentum diplomáciai források szerint egyfelől kiszélesíti azon jogalapok körét, amelyre hivatkozva a szankciós intézkedések elrendelhetők, másfelől nem csupán 15 további természetes személyre, hanem immár jogi személyekre nézve is érvényesíthetnek vagyonzárlatot. Állítólag két krími vállalkozás kerülhet rá a listára, ha a miniszterek így döntenek.

A reagálási mechanizmus harmadik lépcsőjére mindmáig nem lépett az unió, és az egyelőre nincs is napirenden. A harmadik lépcső Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedéseket jelentene abban az esetben, ha Moszkva uniós megítélés szerint olyan mértékben élezné tovább a feszültséget, ami indokolja a messzemenő következményekkel járó, átfogó szankciókat. A harmadik lépcsőre való áttérés előtt azonban az unió fel kíván készülni arra is, hogy szankciós intézkedései orosz ellenlépéseket váltanának ki, és ezek az ellenlépések eltérő mértékben érintenék az egyes EU-országokat. Diplomáciai értesülés szerint az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői között már több menetben történt üzenetváltás a várható orosz ellenlépések készülő hatástanulmánya ügyében.

Magyarország - több forrás egybevágó értékelése szerint - az esetleges orosz ellenlépések által az EU-átlagnál jóval súlyosabban érintett ország lenne.

Arról, hogy az unós külügyminiszterek pontosan miként döntsenek hétfőn a szankciókat illetően, illetve hogy milyen álláspontot fogalmazzanak meg az ukrajnai válsággal kapcsolatban, a diplomaták a hét végén is folytatták az egyeztetéseket. Eközben Kelet-Ukrajnában két megyében úgynevezett szuverenitási népszavazás zajlik az oroszpárti szeparatisták szervezésében. A hétfői brüsszeli ülésre - amelyen Magyarországot most utolsó alkalommal képviseli a tisztségéből hamarosan távozó Martonyi János külügyminiszter - meghívták Didier Burkhaltert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét ellátó Svájc külügyminiszterét, jelenlegi államfőjét, aki a minap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.