A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében jelen lévő parlamenti képviselők, a különböző orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz.

Ezt megelőzően az orosz államfő a Kremlben a parlament két házához intézett soron kívüli beszéde során közölte, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást is beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést.

Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben - a kijevi kormány és a nyugati országok által törvénytelennek - tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krím független államként, Krími Köztársaság néven történő orosz elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.

A kedden aláírt krími-orosz szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - írták a megállapodásban. A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.

Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírást követően a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak kijelentette, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.

Kijev nem fogadja el a Krím Oroszországhoz csatlakozását

Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - szögezte le a kijevi külügyminisztérium szóvivője.

"A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő) beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve" - írta az ukrán külügyminisztérium szóvivője Twitter mikroblogján.A tisztségviselő kijevi sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem fogadja el a Krím függetlenségét és csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz. "Ukrajna minden nemzetközi lépést megtesz a status quo helyreállításáért" - hangsúlyozta.

Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján eközben kijelentette: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev "fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból".

Leszögezte, hogy Ukrajna szigorúan tartani fogja magát a nemzetközi és az ukrán jogszabályokhoz.

A Krími Autonóm Köztársaságnak a kijevi központi kormányzat által feloszlatott, így törvényellenesen működő parlamentje hétfőn nyilvánította ki a félsziget függetlenségét, Krími Köztársaság néven. A krími parlament egyúttal határozatot hozott arról, hogy a területén lévő minden ukrán hivatali szerv, intézmény és vállalat ingó és ingatlan vagyona a Krími Köztársaság tulajdonába kerül át.

Franciaország elítélte a Krím Oroszországhoz csatlakozását

Elítélte a francia elnök a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz.

"Elítélem ezt a döntést. Franciaország nem ismeri el sem a Krímben március 16-án megtartott népszavazás eredményét, sem az Ukrajnához tartozó régió csatlakozását Oroszországhoz" - olvasható Francois Hollande közleményében.