Noha az ügyben ejtették a vádakat a volt elnök ellen, az iratok tartalmazhatnak ellene terhelő adatokat más ügyekben.

A legmagasabb büntetőjogi intézmény éppen azért ítélte meg úgy, hogy nem kompetens a kérésről dönteni, mert Sarkozy ellen ejtették a vádakat.

A Bettencourt-ügyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa 2007-ben az elnökválasztási kampányát. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat, s csak Sarkozy pártjának néhány tagja ellen folyik jelenleg eljárás az ügyben.

A nyomozás során lefoglalt naptárakat azonban az ügyészség viszont azóta felhasználta az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli, a gyanú szerint az államot megkárosító kártérítési ügy feltárásában. A szövevényes ügyben az állam 2008-ben összesen 403 millió euró (126 milliárd forint) kártérítést fizetett Bernard Tapie üzletembernek, a cég korábbi tulajdonosának, s emiatt az ügyészség csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást. Eddig öt ember ellen emeltek vádat az ügyben. A 70 éves marseille-i üzletembert azzal vádolják, hogy az ő ötlete alapján fordult választott bírósághoz 2007-ben Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutalap jelenlegi vezérigazgatója annak érdekében, hogy megegyezéssel zárják le a 15 éve tartó pereskedést. A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Tapie eladta az Adidast egy francia állami vállalatnak.

A nyomozók azt gyanítják, hogy a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. Felmerült a gyanú: Nicolas Sarkozy így hálálta meg, hogy - a korábban a baloldalhoz közel álló - Tapie őt támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányban.

A naptárak ezenkívül azokat a vizsgálóbírókat is érdekelhetik, akik a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől Sarkozynek szintén a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatását vizsgálják. Ez utóbbi ügy kapcsán a múlt héten derült ki, hogy a rendőrség 2013-ban lehallgatta Sarkozyt. A volt elnök és ügyvédje egyik telefonbeszélgetéséből viszont az derült ki, hogy éppen a Bettencourt-ügyben a semmítőszék egyik magas rangban lévő bírója, Gilbert Azibert a folyamatban lévő nyomozás részleteiről folyamatosan tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezést ígért a bírónak. Emiatt február 26-án befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indított az ügyészség.

A lehallgatás miatt az ügyvédi kamara testületileg tiltakozását fejezte ki, miután az a volt államfő ügyvédjét is érintette, s ez sértheti a védelemhez fűződő jogokat.

Jean-Francois Copé, a jobbközép ellenzék vezetője nagyon súlyosnak nevezte a helyzetet, s megkérdezte Francois Hollande államfőtől: tudta-e, hogy elődjét lehallgatták. Jean-Marc Ayrault kormányfő úgy reagált: a végrehajtó hatalom egyetlen jogi eljárásba sem szól bele. "A francia jobboldalnak meg kell szoknia, hogy az igazságszolgáltatás teljesen függetlenül működik" - fogalmazott a miniszterelnök.