A szakértő emlékeztetett arra, hogy a demonstrációk ugyan nem maradtak abba, de már egyre kevesebb résztvevővel zajlottak.

"A hatóságoknak valószínűleg az volt a benyomásuk, hogy a legkritikusabb pillanat már elmúlt. A tüntetés a Majdanon, (a Függetlenség terén) ugyan folytatódott, de egyre kisebb volt a tömeg" - mondta Csisov. Az alapvető jogok minden aspektusára - a szólásszabadságtól kezdve a gyülekezési szabadságig - kiható "diktatórikus" törvények január 16-ai elfogadása és életbe lépése viszont újra felszította a tüzet, és a lángok ezúttal még magasabbra csaptak.

Janukovics tulajdonképpen ahhoz a recepthez nyúlt, amelyet a 2012 májusi - a Szovjetunió szétesése óta példa nélküli - zavargások nyomán Vlagyimir Putyin orosz elnök alkalmazott, ukrán kollégájánál jóval nagyobb sikerrel - mutatott rá az EFE spanyol hírügynökség.

Az új ukrán jogszabályok értelmében öt év börtönt vonhat maga után egy önkormányzati épület elfoglalása vagy blokád alatt tartása, és tizenkét év szabadságvesztésre számíthat az, aki megtámadja a biztonsági erők tagjait. Előzetes engedély nélkül tilos nyilvános helyen sátrat felállítani és politikai gyűléseken hangosbeszélőt használni, aki mégis így tesz, 15 napos adminisztratív fogsággal büntethető.

Szigorúan tilos sisakot vagy maszkot viselni, aki ezt a szabályt megszegi, tíz napot kell rács mögött töltenie. Az új büntető törvénykönyv a szólás-és sajtószabadságot is korlátozza: egy újságíró például két év börtönnel is lakolhat a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás bármely tagját érintő hitelrontásért vagy ha leleplezéseivel veszélybe sodorja egy tisztségviselő biztonságát.

A kormánynak továbbá lehetősége van korlátozni bizonyos ukrán és külföldi elektronikus médiumokhoz való hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy azok tartalma sérti a hatályos jogszabályokat. Az Oroszországban érvényben lévő törvényhez hasonlóan, külföldi ügynökségekként kell regisztráltatniuk magukat azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyeket külföldről finanszíroznak.

Az új korlátozásoknak azonban láthatóan nincs sok elrettentő erejük. A barikádok most még nagyobbak és a tüntetők egy része már kész a végsőkig ellenállni dacára annak, hogy a napokban több halálos áldozatot is követelt az ukrán belpolitikai felfordulás.

A demonstrálók még több sátrat vernek fel, és mindenhol maszkokat és sisakokat osztogatnak, valamint sorra foglalják el a kormányzati és megyei adminisztrációs épületeket. Janukovics mindeközben az ellenzéki vezetőkkel tárgyalva próbálja befolyásolni az eseményeket.

Az ukrán államfő már ígéretet tett arra, hogy módosítják a vitatott törvényeket és átalakítja kabinetjét, sőt szombaton miniszterelnöki tisztséget ajánlott fel Arszenyij Jacenyuknak, az ellenzéki Haza (Batykivcsina) párt jelenlegi vezetőjének és miniszterelnök-helyettesi posztot Vitalij Klicskónak, az Ütés (UDAR) elnökének. Az ellenzék egyelőre sem igent, sem nemet nem mondott az ajánlatra.

Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter mindazonáltal szombaton úgy vélekedett: az ukrán fővárosban az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy a békés megoldásra irányuló kísérletek hiábavalóak. A tárcavezető szerint az ellenzéknek "nincsen már semmilyen befolyása a megszállt kormányzati épületeket ellenőrzésük alatt tartó és erőszakhoz folyamodó radikális csoportokra".

Úgy tűnik, sokan kezdik elfelejteni, mi is volt a kormányellenes tüntetések kirobbanásának közvetlen oka. A demonstrációk annak nyomán kezdődtek, hogy Janukovics az utolsó pillanatban visszatáncolt az EU-val kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától, és ehelyett az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok felmelegítését választotta. A spanyol hírügynökség kijevi tudósítója szerint az ukrán elnök "egy szempillantás alatt" az európai helyett a fehérorosz út felé vette az irányt.

"Világos, hogy Janukovics diktatúrát épít, amelyben az igazságszolgáltatás és a parlament az állam szolgálatában áll" - nyilatkozta a spanyol hírügynökségnek Jevhenyija Timosenko, a bebörtönzött ukrán ellenzéki vezető, Julija Timosenko lánya.

A vitatott jogszabályok a nemzetközi közösség részéről sem maradtak reakció nélkül. "Felháborodással" fogadta őket Angela Merkel német kancellár és aggodalmát fejezte ki miattuk Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a tüntetőkkel szembeni kemény rendőri fellépés miatt szankciókat helyezett kilátásba Ukrajna ellen.

Az EFE értékelése szerint Janukovics intézkedéseivel elszámította magát. Közel tíz évvel ezelőtt, a narancsos forradalom idején egy hasonló hibáért az elnökség elvesztésével és politikai száműzetéssel fizetett, igaz, néhány évvel később "főnixmadárként" tért vissza, hogy a 2010-es elnökválasztáson győzedelmeskedjen Julija Timosenko felett.