Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Az uniós országok szükség esetén visszaállíthatják a vízumkényszert

Az EU-országok szükség esetén átmenetileg visszaállíthatják a vízumkényszert nem uniós állampolgárokkal szemben, ha hirtelen jelentős mértékben megnövekszik az illegális migránsok vagy a jogalap nélküli menedékkérők száma - közölték uniós források az EU-országok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról, még az ülés hivatalos befejezése előtt.

A nevük mellőzését kérő tisztségviselők szerint ez főleg nyugat-balkáni országok állampolgárait, például a szerb állampolgárokat sújthatja.

Az EU az elmúlt években vízummentességet adott Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak.

A belügyminiszterek mostani döntése értelmében - közölték az uniós források - valamely tagország a menekülthelyzet váratlanul nagy arányú súlyosbodása esetén mintegy utolsó lehetőségként kérheti a többi EU-tagállam jóváhagyását ahhoz, hogy legfeljebb fél évre visszaállítsa a vízumkényszert az EU-n kívüli, korábban vízummentességben részesített országok polgárainak valamilyen körére. A jóváhagyáshoz eszerint az uniós tagországok egyszerű többségére lenne szükség.

Korábbi közlések szerint a csütörtöki brüsszeli EU-belügyminiszteri tanácskozáson a brit fél fel kívánta vetni a személyek szabad mozgása uniós szabályozásának a felülvizsgálati igényét. A nyugat-balkániak vonatkozásában a vízumkényszer esetleges visszaállítási szándéka ugyanakkor - mondták uniós tisztségviselők - német, illetve osztrák részről merült fel.

A magyar belügyi tárca közleményt adott ki, amelyben kitért arra, hogy a tanácskozáson - amelyen Magyarországot Kontrát Károly parlamenti államtitkár képviselte - megvitatták az Európai Bizottság november 25-én kiadott jelentését, amely szerint a kelet-közép-európai tagállamok csatlakozását követően az unión belül intenzívebbé vált mobilitás "több pozitív eredményt hozott a nyugat-európai államok számára, mint amennyi nehézséggel járt".

"A gyakorlatban Magyarország is találkozik egyes visszaélésekkel, mint például a névházasság jelenségével, és elkötelezett az ezek elleni küzdelemben. Ugyanakkor Magyarország, számos tagállammal együtt kiáll az uniós polgárság alapvető elemét képező szabad mozgás és tartózkodás joga mellett" - olvasható a magyar belügyi közleményben. A dokumentum szerint Magyarország az ülésen - a visegrádi országok soros elnökeként - ismertette a V4-külügyminiszterek által november 29-én elfogadott közös nyilatkozatot, amely ezt szintén megerősítette.

Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×