Infostart.hu
eur:
367.76
usd:
328
bux:
141413.35
2026. október 5. hétfő Aurél

Francia vonatbaleset - Nem emberi mulasztás okozta a tragédiát

Franciaország közlekedési minisztere kizártnak nevezte szombaton, hogy a mozdonyvezető hibájából következett be az utóbbi 25 év legsúlyosabb franciaországi vasúti szerencsétlensége.

Frédéric Cuvillier az RTL rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a mozdonyvezető villámgyorsan reagált, és rendkívüli lélekjelenlétről tanúságot téve működésbe hozta a vészhelyzetet jelző rendszert. Ennek köszönhető az is, hogy a szemből érkező vonatot még időben megállították, így nem rohant bele a kisiklott és oldalukra borult vagonokba.

A miniszter kijelentette, hogy a baleset körülményeinek kivizsgálása során ellenőrizni kell a vonat műszaki állapotát, csakúgy mint a vasúti infrastruktúrát, különös tekintettel a váltóra, amely a vasútállomástól mintegy 200 méterre van.

Az, hogy a gyorsvonat a váltószakaszon siklott ki, arra utal, hogy vagy a sínnel, vagy a kerekekkel volt probléma - mondta Cuvillier. Hozzátette: a mozdony és a vagonok műszakilag minden vizsgálaton átestek, ami persze nem azt jelenti, hogy "elégedettek lehetünk azzal, hogy 30 éves vonatok is üzemben állnak".

Frédéric Cuvillier közölte, hogy az éjszaka nem találtak újabb áldozatokat a roncsok között, így a hivatalos adatok szerint továbbra is hat halottja van a balesetnek, a sérültek száma harminc, közülük nyolc súlyos állapotban fekszik kórházban.

A Párizstól 27 kilométerre délre található Brétigny-sur-Orge település pályaudvarán pénteken 17.14-kor siklott ki a fővárosból a közép-franciaországi Limoges városa felé tartó gyorsvonat, amelyen 370-en utaztak. A vonatnak nem kellett megállnia az állomáson, és a megengedettnél, az óránként 150 kilométeres sebességnél valamivel lassabban, óránként 137 kilométerrel haladt, amikor a harmadik és negyedik vagonja kisiklott. A vonat egyik része tovább haladt, a másik fele, négy vagon pedig felborult.

Szombat reggel daruk segítségével folytatták a mentési és romeltakarítási munkálatokat.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. Az adás első részében arról volt szó, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a magyar lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt. A tét az állampapírpiac egyik legfontosabb vonzereje: hogy a befektetők a legtöbb magyar állampapír esetében teljes adómentességet élveznek. Egy 10 millió forintos befektetéssel számolva akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e. Vendégünk volt Süle-Szigeti Bulcsú a Portfolio pénzügy rovatának elemzője. A műsor második felében arról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével, hogy három évnyi gazdasági stagnálás után emelkedni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami arra utalhat, hogy a vállalatok már erősebb konjunktúrára készülnek. Közben viszont a pályakezdők helyzete romlik: a 25–30 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék közelébe süllyedt, munkanélküliségi rátájuk pedig az elmúlt hónapokban a 6 százalékot is elérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×