Infostart.hu
eur:
365.71
usd:
331.03
bux:
146252.73
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Az új amerikai külügyminiszter letette a hivatali esküt

John Kerry új amerikai külügyminiszter, volt massachusettsi szenátor pénteken letette a hivatali esküt.

Kerry az Egyesült Államok 68. külügyminisztereként a nap folyamán korábban leköszönt Hillary Clintont váltja az amerikai diplomáciai tárca élén.

Az új miniszter a kongresszus épületében Elena Kagan, a legfelsőbb bíróság tagja előtt tette le a hivatali fogadalmat.

"Hétfőn reggel kilenckor jelenkezem a munkahelyemen, hogy elvégezzem a magam részét" - jelentette ki Kerry, aki ugyanakkor nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy mely válsággócot kívánja elsőként felkeresni.

Több médiaforrás azonban tudni véli, hogy első útja a Közel-Keletre - Izraelbe és Egyiptomba - vezet majd, és hogy a közel-keleti békefolyamat felélesztése mellett Európa is előkelő helyen szerepel a naptárában.

A The Boston Globe című lap pénteken, Kerryre hivatkozva arról számolt be, hogy Barack Obama amerikai elnök már azelőtt felajánlotta neki a külügyminiszteri posztot, hogy Susan Rice ENSZ-nagykövet visszalépett a potenciális jelöltek közül.

"(Obama) valójában már egy héttel azelőtt felhívott, hogy Susan kilépett az ügyből" - nyilatkozott a bostoni lapnak a massachusettsi szenátor.

"Felhívott és azt mondta, hogy 'te vagy a választottam, azt akarom, hogy ezt te csináld'. Megkért arra, hogy erről ne beszéljek. Így tettem, ültem ezen (az információn)" - mondta Kerry.

Rice, aki a 2008-as elnökválasztási küzdelemben Obama vezető tanácsadója volt, december 13-án jelentette be, hogy visszalép a jelöltségtől, mivel a bengázi amerikai nagykövetség ellen 2012. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás után tett nyilatkozatai miatt republikánus bírálatok kereszttüzébe került. Hivatalos jelölése esetén ez bizonytalanná tette volna szenátusi megerősítését.

A médiában eddig uralkodó vélemény szerint Obama első számú jelöltje Susan Rice volt a külügyminiszteri posztra, a pénteken leköszönt külügyminiszter, Hillary Clinton viszont inkább Kerryt szerette volna utódjául. A The Boston Globe által közölteket pénteken hivatalos források sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták.

A vietnami veterán Kerryt, aki 1985 óta megszakítás nélkül volt Massachusetts szenátora, és 2004-ben a Demokrata Párt színeiben megpróbálkozott az elnökválasztással is, a szenátus 94:3 arányban alkalmasnak találta a külügyminiszteri posztra.

A demokratáknak Kerry kinevezésével kapcsolatban megkönnyebbülést jelent, hogy Scott Brown volt republikánus szenátor pénteken bejelentette: nem kíván harcba szállni a leendő külügyminiszter megüresedő felsőházi székéért.

Brown volt az, aki 2010-ben előrehozott választáson nyerte el a 2009-ben elhunyt Edward Kennedy massachusettsi szenátor mandátumát. A republikánus politikus 2012-ben, amikor egy teljes, hatéves szenátusi ciklusért szállt harcba, vereséget szenvedett a demokrata Elizabeth Warrentől.

A demokrata stratégák attól tartottak, hogy ha Kerry - aki ugyancsak Massachusetts államot képviseli a szenátusban - megkapja külügyminiszterséget, akkor Brown jó eséllyel pályázhatja meg a helyét a törvényhozásban, mert az előző kampány csak novemberben zárult le, és republikánus politikus neve még mindig ismerősen cseng a választóknak.

Címlapról ajánljuk

Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet – bejelentések sora Magyar Pétertől

Szigorítják a büntetőjogszabályokat, fellépnek a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatják a szívhangrendeletet, fellépnek a menstruációs szegénység ellen, eltörlik az esemény utáni tabletta vénykötelességét és megerősítik a várandós nők támogatását – bejelentések tömege a kormányfőtől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Ketyeg az óra: a Nyugatnak évtizedes lemaradást kell behozni a keleti szuperhatalom ellen, hatalmas válság fenyeget

Ketyeg az óra: a Nyugatnak évtizedes lemaradást kell behozni a keleti szuperhatalom ellen, hatalmas válság fenyeget

Régóta alapvetés, hogy a globális gazdaságban kulcsfontosságú szereppel bírnak a ritkaföldfémek, ezek különösen a modern csúcstechnológiai eszközöknél megkerülhetetlenek. A kitermelés, feldolgozás és a kulcsfontosságú mágnesek gyártása hatalmas koncentrációban Kína kezében összpontosul, ez pedig az e téren rendkívül sebezhető nyugati hatalmakat egyre égetőbb problémák megoldására ösztönzik. Az Egyesült Államok már évek óta próbálja ledolgozni a hátrányát, az igazi próba azonban csak 2027 elejétől jön el, amikor szigorú szabályozások lépnek életbe a védelmi iparban. Az iparági szereplők azonban kifejezetten pesszimisták a változásokkal kapcsolatban, ráadásul éppen a kulcsfontosságú hadiipart fenyegeti a legsúlyosabb kihívás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×