A hannoveri kongresszuson a tisztújítás mellett megtárgyalják a Jólétet és munkát mindenkinek című programjavaslatot. A dokumentum szerint az Európai Uniót tovább kell fejleszteni, "a stabilitás unióját" kell kialakítani. A legbefolyásosabb európai konzervatív pártként számon tartott CDU ennek jegyében sürgeti egyebek között az Európai Parlament jogkörének bővítését, az egységes euróövezeti bankfelügyeleti rendszer felépítését és a költségvetési (fiskális) unió kiteljesítését.

A CDU felfogása szerint a fiskális unió fő eleme a nemzeti költségvetés feletti uniós ellenőrzés. A kontroll erősítése céljából az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosát fel kell hatalmazni arra, hogy szankciókat alkalmazzon a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktumot megszegő tagállamokkal szemben. A tagállami kormányoknak pedig - legalábbis az euróövezetben - a nemzeti parlament jóváhagyásával megállapodást kell kötni az EB-vel a versenyképesség erősítéséhez szükséges reformok végrehajtásáról. A rendszert egy úgynevezett szolidaritási alap egészítené ki, amelyből a megállapodást maradéktalanul betartó államokat lehetne támogatni - áll a javaslatban.

A kongresszuson újabb két évre elnökké választják a pártot 2000 óta vezető Angela Merkelt, aki az egyedüli jelölt a tisztségre. Elemzők szerint Merkel arra számíthat, hogy 90 százalékot meghaladó támogatással erősítik meg tisztségében. Legutóbb, 2010-ben a küldöttek 90,4 százaléka támogatta. Ez valamivel rosszabb arány a 2008-as választáshoz képest, amikor 94,83 százalék volt a régi-új elnökre szavazók aránya.

Angela Merkel 2000 óta következetesen kiszorította a pártvezetésből a CDU éléről 1998-ban távozott Helmut Kohlhoz kötődő politikusok többségét, és eltávolította vagy maga mellé állította riválisait. Az előbbire példa Christian Wulff, akit Merkel "felfelé buktatott", vagyis az ő nyomására választották meg 2010-ben államfőnek, az utóbbira pedig Wolfgang Schäuble, aki az első Merkel-kormányában belügyminiszter volt, 2009 óta pedig pénzügyminiszter.

A pártelnök-kancellárnak így nincsen számottevő ellenzéke a CDU-ban, de nincs lehetséges utódja sem - mondta Gero Neugebauer politológus, a berlini Freie Universität kutatója egy újságíróknak tartott berlini háttérbeszélgetésen. Kifejtette: Merkel baloldali irányba tolta el a CDU-t. A párt a 2005-ös hatalomra kerülése óta következetesen modernizációs politikát folytat. Szakított olyan hagyományosan konzervatív nézetekkel, mint például az atomenergia alkalmazásának támogatása az energetikában, vagy a "három K" elve a családpolitikában, amely a gyerekek-konyha-templom (Kinder, Küche, Kirche) háromszögben jelölte ki a nők helyét.

A CDU már azt is mérlegeli, hogy felveszi programjába a Németországban eddig nem alkalmazott minimálbér intézményének meghonosítását, a minimálnyugdíj egy válfajának bevezetéséről pedig már döntött is a konzervatív-liberális kormány. A baloldali, modernizációs fordulatot mutatja az is, hogy a kongresszuson várhatóan az váltja majd ki a legnagyobb vitát, hogy a családi adózásban is megteremtsék-e a teljes egyenlőséget az egynemű párok és a heteroszexuális házaspárok között.

Gero Neugebauer hangsúlyozta: a CDU-ban eddig nem voltak ideológiai alapon szerveződő platformok, de az idén színre lépett az úgynevezett Berlini kör, amely konzervatív fordulatot sürget. Ez jelzi, hogy a tagság egy része elégedetlen, a konzervatív, jobboldali arculat elmosódásától tart. Emiatt azonban a pártelnök "nyugodtan alhat", hiszen a mozgalomnak nincsen vezető alakja, és a párt tartósan rendkívül magas népszerűsége a Merkel-féle politikát igazolja - mondta a kutató, rámutatva, hogy a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU együttes választói támogatottsága tendenciaszerűen 35 százalék felett van, míg a legnagyobb rivális, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) évek óta nem éri el a 30 százalékot sem.

Merkel pozícióját az euróövezeti válság sem veszélyezteti különösebben - vélekedett Neugebauer. A választók a görög válság kezelése során lassan megtanulják, hogy az euró megmentése pénzbe kerül, de hasznos Németországnak. Abban az esetben pedig, ha a válság tovább mélyül és eléri Németországot, a parlamenti ellenzék nemigen jelent alternatívát, hiszen az SPD és a Zöldek eddig rendre megszavazták a kormány válságkezelő intézkedéseit. Mélyülő válság esetén stabilizáló tényező, hogy a német választók tartózkodnak a szélsőségektől, ezt mutatja, hogy egyetlen euroszkeptikus vagy szélsőjobboldali párt sem tudott megkapaszkodni, holott 2008-2009-ben a második világháború óta a legnagyobb mértékű visszaesés ment végbe a német gazdaságban.

Ugyanakkor a koalíciós társ, a liberális FDP népszerűsége a legutóbbi, 2009-es választás óta meredeken csökken. Meglehet, hogy a párt jövőre nem jut be a parlamentbe. A CDU/CSU így a 2013 szeptemberében következő választáson a legerősebb párt maradhat, de előfordulhat, hogy nem lesz természetes szövetségese, akivel kormányt alakíthat - mondta a kutató.