Pintér Sándor Bécsben, egy ENSZ-konferencián emlékeztetett arra, hogy 2001-ben Budapesten fogadták el azt az Európa Tanácsi egyezményt, amely mindmáig meghatározó dokumentum az internet terrorista célú felhasználása elleni fellépésben.

Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala és az osztrák belügyminisztérium közös konferenciáján egy erről szóló kézikönyvet mutattak be, amely először foglalja össze a gyakorlati tapasztalatokat és a különböző nemzeti jogi szabályozásokat az internet terrorista célú felhasználása elleni fellépésben.

"Magyarország jelenleg nem kiemelten fenyegetett ország, de a leggyengébb láncszemnek sem szabad lenni, mert ha felkészületlenek vagyunk, akkor nagyon könnyen célponttá válhatunk" - jelentette ki felszólalásában Pintér Sándor. Kifejtette: a magyar bűnüldöző szervek a külön erre a célra létrehozott Terrorelhárítási Központ (TEK) révén megfelelően felkészültek az ilyen jellegű bűncselekmények elhárítására és visszaszorítására.

Hozzátette, sok esetben nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a terrorista propaganda között. Ezt esetről esetre kell vizsgálni és a szólásszabadságnak "semmi szín alatt" nem szabad sérülnie - mondta.

A házigazda osztrák belügyminiszter fontosnak nevezte a lakosság ismereteinek bővítését annak érdekében, hogy az állampolgárok is felismerjék, ha terrorista propagandával találkoznak az interneten és, hogy jelentsék azt a hatóságoknak. Johanna Mikl-Leitner emellett méltatta Magyarországot a kibertér-konferencia megrendezéséért.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az internet előnyeit nemcsak a békés célú állampolgárok élvezik, hanem az a bűnözők, terroristák eszköze is. Erre kiválóan alkalmassá teszi információáramlásának gyorsasága, olcsósága és névtelensége. Az internetet terrorista propaganda terjesztésére, toborzásra, információgyűjtésre, virtuális "kiképzőtáborok" működtetésére is felhasználják - figyelmeztettek.