Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Megszavazta a görög parlament a megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt

A görög parlament csütörtök délután megszavazta a 28,4 milliárd eurós megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt, magát a csomagot szerdán hagyták jóvá a képviselők. Német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd euróval vesznek részt a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban - jelentette be csütörtökön Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.

Bár a név szerinti szavazás az athéni törvényhozásban még tart, megvan a szükséges szavazati arány a csomag végrehajtásához. A 300 fős parlamentben 151 támogató szavazatra volt szükség ahhoz, hogy a kormány megszorító csomagjának egyes fejezeteit jóváhagyják.

A döntéssel lehetővé válik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek júliusi 3-i ülésén jóváhagyják a korábban elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 12 milliárd eurós részletének folyósítását.

A 2011-2015 időszakra vonatkozó megszorító csomag értéke eléri a 28,4 milliárd eurót (7.608 milliárd forint). Az athéni kormányzat így 14,32 milliárd euróval csökkenti kiadásait, míg bevételeit 14,09 milliárd euróval növeli.

Német magánhitelezők 3,2 milliárd euróval segítenek

Német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd euróval vesznek részt a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban - jelentette be csütörtökön Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.

A berlini vezetés és a német pénzügyi szektor abban állapodott meg, hogy a magánhitelezők az eredeti feltételekkel hitelezik újra a lejáró görög adósságot. A megoldást 2014 előtt lejáró állampapírok esetében alkalmazzák. Német bankok és biztosítók összesen 10 milliárd euró értékű görög államkötvényt birtokolnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×