Saját tulajdonú ingatlan nélkül a városban élő kínai fiatalok 24,8 százaléka inkább elhalasztja a házasságkötést, 21,3 százalék pedig nem tervez gyermekvállalást, míg lakásbérlésre kényszerül - derül ki a Hsziaokang magazin és a sanghaji Csinghua Egyetem ezen a héten publikált közös felméréséből.

A városokban élő fiatal felnőttek ingatlanpiaci helyzetét és attitűdjét vizsgáló jelentés szerint a kérdés főként a 25 és 35 év közöttiek számára kiemelt fontosságú: ebben a korcsoportban a válaszadók több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, inkább házastárs nélkül marad, amíg nincs saját lakása.

A távol-keleti ország fiataljainak életében a lakáskérdés központi szerepet játszik: nemcsak a társadalmi státus egyik fő meghatározója, de a párválasztásnál is döntő tényező. A kínai hölgyek több mint kétharmada számára a legfontosabb elvárás - a stabil jövedelem mellett - éppen a lakás, ennek megléte a férj-jelöltek "felelősségtudatát és biztonságteremtő képességét" mutatja, s az ingatlan fontosabb a jövendőbeli személyiségénél is - derül ki a kínaiak családi helyzetét felmérő 2010-es jelentésből.

A téma egy másik aspektusára mutat rá a China Youth Post napilap, melynek közvélemény-kutatásán az elsősorban az 1980-as években született résztvevők 80 százaléka gondolta úgy, a lakástulajdon és a boldogság közvetlen kapcsolatban áll egymással.

Az ingatlanpiaci boom idején azonban mind nehezebb önerőből lakáshoz jutni. Pekingben és Sanghajban az elmúlt hét évben több mint 150 százalékkal emelkedtek a lakásárak, egy átlagos fizetéssel rendelkező fővárosinak ma 52 év jövedelmére van szüksége egy közepes méretű új lakás megvásárlásához. Az árnövekedés üteme Sanghajban 30 százalékkal, Pekingben 80 százalékkal múlta felül a bérek növekedését.

Májusban a száz legnagyobb városban az ingatlanárak az előző hónaphoz képest 0,53 százalékkal nőttek, a négyzetméterenkénti átlagos lakásár pedig az áprilisi 8773-ról 8819 jüanra (245995-ről 247285 forintra) emelkedett - mutatja a kínai ingatlanpiaci index. Az összeg előteremtéséhez a legtöbb esetben a szülők, sőt a nagyszülők segítsége is szükséges, a kínai bankok pedig a helyzetet kihasználva átörökíthető, úgynevezett generációk közti hiteleket nyújtanak.

A magas lakásárak a teljes lakosságon belül komoly társadalmi feszültségeket okoznak, s a Világbank szerdai figyelmeztetése szerint az ingatlanpiaci buborék a távol-keleti ország számára a legnagyobb gazdasági kockázatok egyike.

Tavaly január óta a kínai kormány több intézkedést is bevezetett az ingatlanpiaci árak megfékezésére, így többek közt tizenegy esetben megemelte a bankok kötelező tartalékrátáját, korlátozta az állami tulajdonban lévő vállalatok spekulációs célú ingatlanvásárlását és az alacsony jövedelműek számára lakásépítési programot hirdetett.