Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Spanyolország fantom-atomerőműve soha nem működött

Miközben a világot a földrengés és szökőár sújtotta fukusimai atomerőmű sorsa és az ötven éve felrobbant Csernobil katasztrófájának emléke és következményei foglalkoztatják, a párizsi Le Monde egyik írása feleleveníti egy olyan spanyol atomerőmű történetét, amely sohasem működött.

Az észak-spanyolországi Bilbaóhoz közel lévő Lemonizban több mint 30 éve felépített létesítmény két reaktorába végül egy gramm uránium sem került, de a fantomerőművet ma is éjjel-nappal őrizni kell, legendák és rejtélyek keringenek vele kapcsolatban.

Az Urdaibai természetvédelmi körzet területén lévő komplexumot sok kilométernyi rozsdás szögesdrótkerítés övezi és egy biztonsági cég emberei szünet nélkül járőröznek körülötte, hogy senki illetéktelen ne közelíthesse meg a szürke betonkolosszust. Egy helyi lap szerint az oda vezető, de soha feszültség alá nem helyezett magas feszültségű villamos vezeték néhány óriás oszlopának teteje már letört, mindenfelé a pusztulás lehangoló képe tárul a ritka látogató elé.

Az erőmű építését 1981-ban állították le a helyi lakosság tiltakozása, de főleg az ETA baszk szeparatista terrorszervezet merényletei és támadásai következtében. Az egyik bombamerényletben meghalt egy munkás, és az erőmű lerombolását követelő ETA elrabolt és kivégzett egy főmérnököt.

A hatalmas épületeket végül nem rombolták le, de az erőmű sohasem fog már működni - viszont már eddig is tengernyi pénzt, becslések szerint 5,8 milliárd eurót emésztett fel. A spanyol adófizetőknek még hosszú ideig fizetniük kell az épületek őrzésének és védelmének, illetve a szerződés nem teljesítéséért járó kárpótlásoknak az árát.

Lemoniz története az ETA terrorizmusának következményei mellett rávilágít a nukleáris energia több alapvető problémájára is: az atomerőművek felszámolásának rendkívüli nehézségére, illetve arra, hogy mennyire viszonylagosak az atomenergia árával kapcsolatos számítások. Lemoniz felépítése és a hely biztonságának fenntartása már eddig is óriási összegbe került, és ezt sohasem számolják bele az atomerőművek által előállított elektromos energia árába - írta a francia lap.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×