Az újvidéki lap vasárnapi számában közölt interjút Vincent Degert-rel.

A francia diplomata elmondta, az Európai Bizottságnak olyan megközelítést kell alkalmaznia, amely nem érinti Koszovó jogállását. Brüsszel éppen ezért nem fogja elvárni a szerb kormánytól, hogy adjon választ Koszovó státusát érintő kérdésekre - mondta. A kérdőív ugyanazokon az elveken nyugszik, mint a Szerbiával aláírt - az EU-tagságra való felkészülést elősegítő - stabilitási és társulási megállapodás (SAA), amely egyértelműen kimondja, hogy nem vonatkozik Koszovóra - tette hozzá. Lesznek a kérdések között olyanok, amelyek Koszovóval kapcsolatosak, de ezek nem fogják érinteni a terület jogállását - magyarázta.

Belgrád várhatóan november 24-én kapja kézhez Brüsszelből a 2400 kérdésből álló ívet, amelyet hagyományosan kiküldenek a csatlakozásra jelentkező országoknak az integrációs folyamat során. A szerb kormány tavaly decemberben nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és a tagállamok kormányait képviselő Tanács nemrégiben hozta meg a politikai döntést arról, hogy továbbítja a kérelmet az Európai Bizottsághoz. A testület kiküld egy vaskos kérdőívet a jelentkező országnak, és a beérkező válaszok alapos értékelése után közli a Tanáccsal, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Belgrádban azt remélik, hogy 2011 végéig zöld jelzést kapnak, és Szerbia 2012-ben megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

Korábban elemzők rámutattak: noha Koszovó függetlenségének elfogadása nem szerepel az EU által elvárt, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig teljesítendő feltételek között, Belgrádnak egykori tartománya önállóvá válása miatt - amelyet a 27 EU-tagállamból 22 elismert - gondot jelenthet a kérdőíven szereplő olyan egyszerű kérdések megválaszolása is, mint például, hogy mekkora Szerbia területe, lakossága, vagy hogy hol húzódnak az állam határai. Az EU szerbiai képviselője ezeket az aggodalmakat próbálta eloszlatni vasárnap megjelent nyilatkozatával.