A Szerbia által tavaly decemberben beadott kérelmet a tagállami kormányokat képviselő tanács még nem küldte át az unió legfőbb végrehajtó testületéhez, az Európai Bizottsághoz, amelynek véleményt kell majd alkotnia arról, hogy felkészült-e Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A külügyminiszterek most arról tárgyalnak, hogy átküldjék-e a kérelmet a brüsszeli bizottságnak.

Az előrelépés esélye annak nyomán nyílt meg, hogy szeptember elején az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Koszovóval kapcsolatos, EU-szerb közös megfogalmazású határozati javaslatot sikerült elfogadtatni. A szöveg tárgyalásokat szorgalmaz Belgrád és Pristina között, és a szerbek letettek arról, hogy ebben a határozati javaslatban elfogadhatatlannak bélyegezzék Koszovó Szerbiától való függetlenségének kinyilvánítását.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy Brüsszelben szívesen biztosítanának helyszínt a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásoknak. Ezek megkezdése a legutóbbi jelzések szerint novemberben várható.

Egyelőre azonban - mondták uniós diplomaták - nem teljesen biztos, hogy hétfőn az EU-külügyminiszterek egyértelműen a szerb csatlakozási kérelem továbbítása mellett döntenek, mert Hollandia továbbra is kételyeket táplál Belgráddal szemben. A hollandok szeretnének olyan elemeket beleszőni a közös uniós állásfoglalásba, amelyek további feltételek támasztásaként is értelmezhetők.

Az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán - amelyen Magyarországot Martonyi János képviseli - a további napirendi pontok közt egyeztetik a közelgő EU-USA, EU-Ukrajna, illetve EU-mediterrán csúcstalálkozó előkészítését, megvitatják a közel-keleti békefolyamat helyzetét és az úgynevezett európai szomszédságpolitika kérdéseit. Előkészítik a csütörtök-pénteki EU-csúcsértekezletet is, amelyen az uniós országok közötti gazdaságpolitikai koordináció lesz a fő téma.