Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Magyarellenes tüntetés volt Kolozsváron

Magyarellenes tüntetést szervezett vasárnap Kolozsváron egy román szélsőjobboldali szervezet, az ellen tiltakozva, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatot tett olyan gazdasági fejlesztési régió megalapítására, amelyet a magyarok által többségben lakott Hargita, Kovászna és Maros megye alkotna.

Az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű, a két világháború közötti román fasiszta Vasgárda múltját vállaló szervezet rendezvényén mintegy száz személy vonult fel az erdélyi város központjában. A résztvevők egyebek között azt skandálták, hogy "Hargita és Kovászna román föld!".

A tüntetők szerint az RMDSZ által a parlament elé terjesztett régiófelosztási törvénytervezet - amelyet a szenátus már elfogadott, a döntő szó azonban a képviselőházé lesz - veszélyt jelent Románia egységére. Szerintük az RMDSZ törvénytervezete Románia feldarabolását tűzte ki célul, a három megye alkotta régióban pedig a magyar lesz majd a hivatalos nyelv.

Incidensek nélkül ért véget a felvonulás. Tavaly ugyanez a szervezet március 15-én, a magyar nemzeti ünneppel párhuzamosan szervezett felvonulást szintén Kolozsváron.

A hét végén a marosvásárhelyi Vatra Romaneasca magyarellenes román civil szervezet határozatot fogadott el, amelyben azt kéri, hogy a román hatóságok tiltsák be az RMDSZ-t, mert az "románellenes és terrorista" szervezet. A Vatra Romaneasca azzal sem ért egyet, hogy Székelyföldön a magyar legyen a második hivatalos nyelv.

Ez utóbbi kérést fogalmazták meg pénteken a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselői a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nevű rendezvényen, amelyen az RMDSZ választott tisztségviselői nem vettek részt.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×