Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Újra jár a Belgrád-Szarajevó expressz

Közel 18 év után vasárnap először ismét expresszvonat indult a Belgrád-Szarajevó vasútvonalon.

A balkáni háborúk kitörése óta az első közvetlen járat vasárnap délelőtt indult Belgrádból. A szerb fővárosból nyolc óra alatt ér a közel 500 kilométerre fekvő Szarajevóba, Bosznia és Hercegovina fővárosába. A szerelvény három kocsiból áll, egyet a szerb, egyet a boszniai szerb vasúttársaság, egyet pedig a szarajevói vasúti hivatal biztosít.

Az átszámítva 8 ezer forintba kerülő jegyet tizenheten vették meg, és csak kilencen utaznak a teljes vonalon, egészen Szarajevóig. Az üzemeltetők remélik, hogy a téli síszezon beindulásával jelentősen nő majd a közvetlen járat kihasználtsága.

A nyolcvanas években a belgrád-szarajevói volt a legmodernebb jugoszláviai vasútvonal. Az 1984-es téli olimpia idején a szerelvények folyosóit végig vörös szőnyeg borította és minden kocsiban volt külön utaskísérő. A menetidő most két órával hosszabb, mint az egykori Jugoszlávia "aranykorában", mert leromlott a vágányok állapota, a kocsik sem túlzottan előkelőek és a szerelvény három határon is átkel, a balkáni térség viszonyait ismerő elemzők szerint azonban a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása hozzájárulhat a megbékéléshez és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×