1989. november 9-én leomlott a berlini fal, szabad utat nyitva ezzel a német állam újraegységesítése előtt. Kézenfekvő lett volna, hogy a német egység napja is ehhez a dátumhoz kötődjön. Ráadásul 1918-ban ezen a napon kiáltotta ki a Reichstag erkélyéről Philipp Scheidemann a köztársaságot, véget vetve ezzel a császári birodalomnak, ami ugyancsak e dátum kijelölését erősítette volna. A politikai akarat azonban másképp döntött.
November 9-éhez ugyanis a 20. századi német történelem további két fordulópontja is kötődik. 1923. november 9-én volt Hitler müncheni puccsa, 16 évre rá, 1938. november 9-én pedig Joseph Goebbels - Hitler propagandaminisztere - utasítására egyetlen éjszaka alatt 267 zsinagógát gyújtottak föl, és több mint húszezer zsidó vallású német polgárt hurcoltak koncentrációs táborba, megadván a jelet az általános zsidóüldözésre. Az esemény Kristályéjszaka néven vonult be a történelemkönyvek lapjaira.
Joschka Fischer érvelése, miszerint éppen ahhoz kell a bátorság, hogy a német történelem eme kettősségére egyszerre emlékezzenek, nem bizonyult elegendőnek, november 9-e nem lett nemzeti ünnep.
Ahogyan nem lett október 9-e sem, pedig a sikeres és erőszakmentes lipcsei tüntetés évfordulójának kijelölésén is gondolkoztak a német politikusok. Hasonlóan járt szeptember 11-e, a magyar határnyitás napjának évfordulója is.
Hogy miért mégis október 3-át jelölte ki Helmut Kohl akkori kancellár az NDK beolvadásáról szóló szerződés dátumaként, annak egyszerű a magyarázata. Ha elfogadta volna október 9-ét, akkor az NDK (melyet 1949. október 7-én kiáltottak ki) még megérhette volna a 41. születésnapját. Így aztán lipcsei polgárok ide vagy oda, hat nappal az ő évfordulójuk előtt lett német egység.
A kerek évfordulóra némi árnyat vethet, hogy a legfrissebb német közvélemény-kutatások szerint húsz évvel a berlini fal leomlása után minden nyolcadik német - keleten és nyugaton egyaránt - a fal mielőbbi visszaállítását akarja. A megkérdezettek 35 százaléka úgy véli: több igazságtalansággal találkozik ma, mint a fal idején, és minden negyedik ember gondolja azt, hogy az elmúlt 20 évben romlott az életszínvonala.
Gorbacsov ellenezte
Kun Miklós történész szerint Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár ellenezte a német újraegyesülést, és a teljes demokratizálódást. 20 évvel ezelőtt azért engedte a berlini fal lebontását, hogy egy emberarcúbb, megreformált, de továbbra is szocialista NDK jöjjön létre.
Gorbacsov szándéka mindössze az volt, hogy Erich Honeckert lecserélje ugyan, de egy másik pártállami férfira.