A jelenséget az 1970-es években tapasztalták először Bretagne-ban, és ez a dátum pontosan egybeesik az intenzív sertéstartás beindulásával azon a vidéken. A kutatók szerint mára bizonyított tény, hogy a rothadásuk közben magukból mérgező gázt kibocsátó algák terjedéséért az óceánba ömlő folyóvizekben felhalmozódó, részben az állati ürülékből, részben a növénytermesztésben használt műtrágyából származó nitrátok a felelősek.

És bár a környezetvédők nyomására az elmúlt években a helyi hatóságok komoly erőfeszítéseket tettek a talaj- és a folyóvizek megtisztításáért, egészen a nyárig hivatalos körökben senki sem hitt azoknak a kutatóknak, akik az algák veszélyességére figyelmeztettek, azt alapvetően a tájat elcsúfító és a turizmus forgalmát akadályozó jelenségnek tartották.

Júliusban azonban a kérdés az országos figyelem középpontjába került, azt követően, hogy egy ló elpusztult az algák által kibocsátott gáz miatt. Gazdája, egy 27 éves állatorvos, akit az utolsó pillanatban mentett meg egy szemtanú, utólag elmesélte, hogy tengerparti sétára indult lovával, amikor egy iszapos helyen kissé megsüllyedtek. Az állat ekkor lélegezte be a rothadó növényekből áradó, nagy töménységű kénhidrogént, és azonnal összeesett, magával rántva lovasát is, aki a gáztól elveszítette eszméletét.

Az esetet követően a francia kormány rekordgyorsasággal elismerte, hogy az algák valóban veszélyt jelentenek az ember életére, és a helyszínre utazó miniszterelnök megígérte, hogy állami költségen fogják megtisztítani a legszennyezettebb partszakaszokat. A helyi lakosság és a környezetvédők azonban nem elégedtek meg ennyivel, úgy vélik ugyanis, hogy az állattenyésztés szabályainak megváltoztatása nélkül a helyzet csak tovább súlyosbodhat.

Követelésüknek a hatóságokra gyakorolt folyamatos nyomással igyekeznek nagyobb súlyt adni. Néhány hete például mintegy háromszáz ember tett közös feljelentést az ügyészségen Côtes-d'Armor prefektusa ellen "emberi élet szándékos veszélyeztetése" címen, mondván: ő adja ki a mind nagyobb állatfarmok számára a működési engedélyeket, de semmit sem tesz a károsanyag-kibocsátás megfékezéséért.

Az ügyben megszólaló tudósok szerint drasztikusan csökkenteni kell a természetes vizek nitrát-tartalmát, másképp nem lehet megakadályozni az algák szaporodását. A francia tengerkutató intézet, az Ifremer igazgatója a sajtónak nyilatkozva elmondta: azon a területen például, ahol a ló elpusztult, a vizek szennyezettsége eléri a literenkénti 32 milligrammot, szemben a megengedett 25 milligrammal, igaz - tette hozzá -, a helyzet ma valamivel jobb, mint öt éve, akkor ugyanis literenként 37 milligrammot mértek.

Alain Menesguen professzor azt mondta, az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az algák fejlődése tíz milligramm alatt kezd lelassulni, de a folyamat teljes megállításához valószínűleg el kell érni a literenkénti öt milligrammos koncentrációt. A merész cél eléréséhez azonban szerinte komoly állami beavatkozásra, és az állattenyésztők szokásainak radikális megváltoztatására lenne szükség.