Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Az ország, ahol gazdag és szegény ugyanúgy él

Történelmi győzelmet aratott az izlandi parlamenti választásokon a baloldal: a Szociáldemokrata Szövetség és a Baloldal-Zöld Párt első ízben szerzett abszolút többséget a szigetország törvényhozásában. A választások tétje nem csupán a pénzügyi válság gyors megoldása volt, hanem a szigetország esetleges európai uniós csatlakozása is.

Izland parlamentje, az Alping a legrégibb a világon, 930-ban alapították. A 63 tagú törvényhozásban mostantól 20 szociáldemokrata és 14 zöld párti tagja lesz - ők alkotják majd a koalíciót -, valamint 16 konzervatív - ők kormányoldalról kerülnek ellenzékbe eddigi legrosszabb választási eredményükkel. A baloldali koalíciós kormányt várhatóan Jóhanna Sigurdardóttir ügyvezető miniszterelnök vezeti majd.

Baloldali fordulat az egyik legősibb demokráciában

A párt, amelyet az izlandi bankszektor tavaly őszi, államcsőddel fenyegető összeomlása fő felelősének tekintettek az ország polgárai, több mint 60 éven át rendelkezett parlamenti többséggel és 2007-ben még a voksok 36, 6 százalékával nyerte a választásokat.

A választások tétje nem csupán a pénzügyi válság gyors megoldása volt, hanem Izland esetleges európai uniós csatlakozása is. A Szociáldemokrata Szövetség, a Haladó Párt és a Polgárok Mozgalmak egyaránt az EU-csatlakozás híve. A Baloldal-Zöld Párt ugyan eddig ellenezte az unióval való szorosabb kapcsolatokat és népszavazást akart a csatlakozási kérelem előtt, de a győzelem nagyobb hatalmat ad a szociáldemokratáknak, hogy keresztül vigyenek egy európai menetrendet és nyomást gyakoroljanak a zöldekre.

Az országnak ugyanakkor a gazdasági válságból is ki kell verekednie magát, tavaly ősszel ugyanis majdnem csődbe jutott. Nógrádi György egyetemi tanár szerint ugyanakkor az ország elég erős ahhoz, hogy talpra álljon.

A válság kirobbanását megelőzően az ország bankjai a nyugatiaknál nagyobb kamatot fizettek, ezért rengeteg pénz áramlott az országba, ennek következtében pedig szinte bárki kaphatott hitelt. Az amerikai pénzügyi rendszer bedőlése így azonnal magával rántotta Izlandot is, az ország négy legnagyobb bankja csődbe ment, a veszteség a nemzeti jövedelem tizennégyszerese volt.

Az exportját 60 százalékban a halászatra építő ország - amelyben a lakosok mindössze 7 százaléka él ebből az ágazatból - most a turizmust akarja fejleszteni, nem is sikertelenül, hiszen a 300 ezres lakosú országba évente nagyjából 1 millió ember látogat el.

Nógrádi György szerint a talpra állás nem lesz nehéz egy olyan ország számára, ahol mindenki becsületes, ahol a költségvetés 50 százalékát oktatásra és egészségügyre költik. A várható élettartam a világon az egyik legmagasabb, 80 év felett van, az analfabéták aránya pedig nulla.

Ahogy rámutatott: a Izland a világon az egyetlen ország, ahol a gazdagok és a szegények jövedelme között mindössze kétszeres, és szinte mindenki ugyanolyan életszínvonalon él.

Nincsenek kirívóan gazdagok, sem szegények, és az ország 40 hajléktalanját név szerint tartják számon. Bűnözés szinte egyáltalán nem létezett addig, míg be nem engedték a vendégmunkásokat az országba.

Nógrádi György szerint Izland társadalma elég erős ahhoz, hogy talpra álljon egy gazdasági krízis után.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitorlázás, tanítás, munka a futballakadémián – Orbán Viktor a magánjellegű terveiről, vágyairól is beszélt egy nagyinterjúban

Vitorlázás, tanítás, munka a futballakadémián – Orbán Viktor a magánjellegű terveiről, vágyairól is beszélt egy nagyinterjúban

Egy hosszú interjút adott a Tusványoson a beszéde után Orbán Viktor Fidesz-elnök, volt miniszterelnök, aki esetleges politikai visszavonulásáról („még nem jött el a pillanat”), és magánjellegű terveiről is beszélt. Az interjúban egyik tévedésének említette, hogy nem kezdte el időben a Fidesz fiatalítását, mint mondta, azt hitte, ezzel ráér a 2030-as választásokig.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rég várt segítség vagy trójai faló? - Megoszlanak a vélemények az EU új terveiről

Rég várt segítség vagy trójai faló? - Megoszlanak a vélemények az EU új terveiről

Vegyes, összességében inkább óvatosan bizakodó fogadtatásban részesült az ipar és a villamosenergia-ágazat részéről az Európai Bizottság által július 17-én bemutatott, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) rég várt átalakítását célzó reformterv, illetve az új elektrifikációs cselekvési terv. A megújuló energia szektor, a villamosenergia-szolgáltatók és a környezetvédelmi szervezetek többnyire pozitív lépésként értékelik az elektrifikációs tervet, az ETS reformmal kapcsolatban azonban jóval kritikusabbak, és azokat a klímacélokra nézve veszélyesnek tartják. Akad olyan vélemény is, miszerint az terv "trójai faló", amely lehetővé teszi a nagy szennyezőknek a zöldülés késleltetését. A bejelentés után közel féléves csúcsra emelkedett a kibocsátási engedélyek árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×