Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

A BBC szerint szeparatista harcos volt Eduardo Rózsa-Flores

A brit közszolgálati média is beszámolt Eduardo Rózsa-Flores, Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer bolíviai haláláról és az eset körüli feltételezésekről. A bolíviai hatóságok által lelőtt emberek előéletét is felvázolja. Többször fogalmaz úgy, hogy a bolíviai-magyar Eduardo Rózsa-Flores "szeparatista" harcot lett volna. Az Irish Times arról számol be, az ír külügyminiszter határozottan visszautasítja Evo Morales bolíviai elnök azon gyanúsítását, miszerint ha az ír, a román és a magyar hatóságok megvédik elhunyt állampolgáraikat, akkor az bizonyítaná, hogy az ellene kitervelt állítólagos merényletet ezen kormányok is támogatták.

A BBC is megemlékezik a Santa Cruzban meggyilkolt Eduardo Rózsa-Floresről és társairól, akikről Evo Morales bolíviai elnök azt állítja, merényletet akartak ellene elkövetni. A brit közszolgálati csatorna beszámol arról, hogy a Evo Morales ragaszkodik elméletéhez, és kijelentette: ha az ír, a román és a magyar hatóságok megpróbálják megvédeni állampolgáraikat, akkor azt fogja sejteni, hogy a "merénylet" tervét a három ország kormánya is támogatta.

Ugyanakkor a BBC azt írja, az előző két évben feltűntek Bolíviában az "erőszakos" tüntetők, tiltakozók, és a kormányellenes "szeparatisták". Beszámolnak Eduardo Rózsa-Flores Kepes Andrásnak adott, utolsó interjújáról is, amelyben bevallja, hogy Santa Cruz hívta, hogy segítsen neki, és akár még a függetlenség kikiáltása is a pakliban lehet.

Majd azt írja a BBC, hogy Eduardo a délszláv háborúban a horvát "szeparatisták" oldalán harcolt. Pedig korább cikkében még egyértelműen "a horvát függetlenségért" harcoló Rózsa-Floresről ír a hírportál, habár szentlászlói csapatát "paramilitárisnak" nevezi (ez azért sántíthat, mert a horvát hadsereg tisztjeként szerelt le, azaz a csapata nem paramilitáris, hanem egyszerűen militáris volt).

Az ügyben érintett Írország egyik vezető lapja, az Irish Times külügyminiszterét, Micheál Martint idézi, aki szerint igenis, hazájának joga van kérdéseket feltenni a bolíviai esettel kapcsolatban, és cáfolta azokat a vádakat, miszerint Dwyer az ír hadsereg tagja lett volna. A külügyminiszter közleményében leszögezte: Írország nem szimpatizál Bolívia stabilitását aláásó akciókkal, amelyek egy demokratikusan megválasztott elnököt támadnak, azonban kiállt amellett, hogy Írországnak meg kell védenie halott állampolgárát. Mint éleshangú, határozott levelében írta, az ír kormánynak joga van vizsgálódnia azon ügyben, hogyan ölték meg állampolgárát egy másik országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×