A felmérések eredménye nagy fokú bizalmatlanságról tanúskodik. Nagy-Britanniában a megkérdezettek 69 százaléka úgy gondolja, hogy az amerikai külpolitika 2001 óta veszélyesebbé tette a világot, és csak 7 százalék véli úgy, hogy az afganisztáni és iraki beavatkozás fokozta a globális biztonságot.

Hasonló eredményt mutatott az Egyesült Államok északi és déli szomszédjánál végzett felmérés. A kanadaiak 62 százaléka, a mexikóiak 57 százaléka szerint vált veszélyesebbé a világ Washington politikája miatt.

Még Izraelben is - ahol sokan tekintik az Egyesült Államokat garanciának az ország biztonságára - csak a megkérdezettek 25 százaléka vélte úgy, hogy George Bush biztonságosabbá tette a világot. 36 százalékuk szerint az amerikai elnök miatt megnőtt egy nemzetközi konfliktus kitörésének veszélye, 30 százalékuk szerint pedig nem hozott változást Washington politikája.

A négy országból háromban ítélték el túlnyomó többségben az iraki háborút a megkérdezettek. A britek 71, a mexikóiak 89, a kanadaiak 73 százaléka szerint indokolatlan volt Irak lerohanása.

Egyedül Izraelben voksoltak többen - 59 százalék - a beavatkozás mellett, míg 34 százaléknyian voltak ellene. Az iraki háborút ellenzők tábora jelentősen nőtt egy 2004-es hasonló felmérés óta.

Ennek eredményeként George Bush amerikai elnök felzárkózott néhány legádázabb ellensége mellé, már ami a globális aggodalomra okot adó állami vezetők listáját illeti.

Bár Osama bin Ladent mind a négy országban veszélyesebbnek tartják az amerikai elnöknél, George Bushnak - akiről a britek 75 százalék gondolja, hogy veszélyt jelent a világra - sikerült "legyőznie" az észak-koreai Kim Dzsong Ilt (69 százalék), a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot (65 százalék) és az iráni elnököt, Mahmúd Ahmadinezsádot (62 százalék) is.

Az izraeli szavazók ugyanakkor még mindig jobban bíznak az amerikai elnökben: 23 százalék tartja őt veszélyesnek, míg 61 százalék szerint nem jelent veszélyt a világra.

A felmérést közvélemény-kutató cégek végezték több mint ezer fős, reprezentatív mintán, jelentős napilapok megbízásából: Nagy-Britanniában a Guardian, Izraelben a Haaretz, Kanadában a La Presse és a Torornto Star, Mexikóban pedig a Reforma állt a felmérés mögé.