„Pillanatnyilag úgy tűnik, mégsem kell teljesen leállítani a Paksi Atomerőművet, sőt, ez most már több mint egy napja így van” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

A szakértő elmondta, a paksi vízmérce szerint -140 centiméterig csökkent a Duna vízállása pár napja hajnalban, ám azóta emelkedett 10 centiméterrel, így csütörtökön már -130 centiméteren állt. Kijelentette: ez bőven elegendő ahhoz, hogy az erőmű jelenleg egyetlen aktív turbinája működni tudjon.

Ha pedig tovább növekszik a vízállás, idővel további turbinák is vissza tudnak kapcsolódni a termelésbe.

Aszódi Attila leszögezte: a jelenlegi helyzet kapcsán nem csak a hőmérsékletet kell nézni, azaz, hogy nálunk mekkora mértékű a párolgás, hanem azt is, hogy a Duna vízgyűjtő területére mennyi csapadék hullik. Mint mondta, a különböző forgatókönyvek szerint nem csak a közeljövőben, hanem akár kicsit hosszabb időre is stagnálásra vagy enyhe vízszintemelkedésre lehet számítani, azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy a helyzet megnyugtató lenne.

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy 2018-ban is rekord alacsony volt a vízállás. Akkor volt egy nagyon komoly szárazság augusztusban, de a legalacsonyabb vízszintet október 27-én érte el a folyó, tehát az állapot akár három hónapig is fennállhat. Hozzátette, nagyon reméli, hogy most nem így lesz, de ha napjaink eseményei a 2018-as példát követik, akkor megtörténhet, hogy idén októberben ismét kritikusan kevés lesz a víz a Dunában. Aszódi Attila leszögezte:

„jelenleg egy valódi természeti katasztrófa közepén vagyunk, akkor is, ha nem szólnak a szirénák és senki nem pakol homokzsákokat”.

A vízálláscsökkenés egy elképesztően durva dolog, ahogy a szakértő fogalmazott, és tulajdonképpen majdnem egy évvel ezelőtt kezdődött. Mivel az Alpokból már télen hiányzott a hó, így nem volt minek lassan elolvadnia tavasszal, ami tartósan vízutánpótlást biztosított volna a Duna vízgyűjtő területén. Ezt követően pedig nagyon kevés volt a csapadék ugyanezeken a területeken – helyenként akár több száz milliméternyi hiányzott négyzetméterenként.

A Duna vízhiánya kihívást jelent a hajózás és az erőművek számára, de a mezőgazdaság is nagyon szenved a jelen helyzettől – szögezte le Aszódi Attila, megjegyezve, hogy a Paksi Atomerőmű kényszerű turbinaleállása az egyik kicsúcsosodása a példátlanul alacsony vízszinttel járó nehézségeknek.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. A teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.