INFORÁDIÓ
2021. június 13. vasárnap
Anett, Antal

ruszin-szendi romulusz

magyar honvédség

parancsnok

A kormany.hu által közreadott képen Ruszin Romulusz, a Honvédelmi operatív törzs vezetőhelyettese a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. április 18-án. A magyar katonák is aktívan részt vesznek a járvány elleni védekezésben - hangsúlyozta Ruszin Romulusz. Beszámolt arról is, hogy a Magyar Honvédség katonái befejezték a fővárosi Pesti úti idősotthon fertőtlenítését. Hozzátette: a vegyvédelmi zászlóalj mintegy 1500 liter fertőtlenítőszert használt fel, és szükség esetén további fertőtlenítésre is felkészültek.

Ruszin-Szendi Romulusz: a NATO-nak éreznie kell, hogy nem kihasználjuk, hanem hozzáteszünk

A kormányzat a célt határozta meg, hogy a térség meghatározó haderejévé váljon a Magyar Honvédség, a hogyant ránk bízta – mondta Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Honvédség új parancsnoka szerint Magyarországnak nem kell külső támadásra készülnie, de a magyar haderőnek igen, büszke a magyar katonára, és fel kell készíteni őket az új, hibrid hadviselésre.

Ruszin-Szendi Romulusz az Arénában
 

1995-ben kezdte a katonai pályafutását, tehát már nem a Magyar Néphadseregben, hanem a Magyar Honvédségben. Mi visz rá egy fiatalembert arra, hogy berukkoljon?

A karrier egy kicsit hamarabb kezdődött, hiszen 1991-ben jelentkeztem a katonai főiskolára, viszont előtte négy évet már Egerben honvéd kollégista voltam.

Az még a rendszerváltás előtti időszakban kezdődött.

Így van, úgyhogy tudom, hogy milyen volt előtte, milyen utána.

Nagyon más volt elvtársból bajtárssá válni?

Nekünk nem volt, én fiatal voltam, még növendéki elvtárs voltam, aztán bajtárs, azóta folyamatosan urak vagyunk, és remélem, hogy a magyar társadalom is egyre inkább uraknak tekinti az altiszti, tiszti, a tábornoki kart is. Nekünk ez már nem volt akkora törés, viszont a harcászati eljárásokat tekintve mindig azt mondom, hogy nekünk megvan az a repertoárunk, hogy mi ismerünk két rendszert, és abból ki tudjuk hozni a legjobbat. Talán ettől olyan jó a magyar katona külföldön.

A katonaszakma mennyire mentes az ideológiáktól?

Teljesen mentes az ideológiától. A katonának fegyvere van, a katonának elé kitűzött céljai vannak.

Hogyan látja csapattisztként, a katonákkal együtt élő vezetőként a Magyar Honvédség állapotát?

Nagyon jó katonáink vannak. Amit a magyar katona meg tud jeleníteni a feladat-végrehajtás közben, az példaértékű mindenhol. Ezért mondom, hogy jó állapotban van a Magyar Honvédség ilyen tekintetben mindenképpen.

Mitől jó a magyar katona?

Nincsen olyan, amit nem tudunk megoldani. Nincs lehetetlen feladat a magyar katonának. Nem teszi fel a kezét, hogy ha ezt nem biztosíthatják, akkor nem tudjuk megcsinálni, hanem azon töri a fejét, hogy a jelenlegi erőforrásokból azt hogyan tudja megoldani. Mindig képesek a dobozon kívül gondolkodni, úgy, hogy közben nem veszítik szem elől az alapvető feladatot.

De ez nem egy ilyen kényszer szülte leleményesség?

Ez velünk született. Amikor már a legjobb eszközök is rendelkezésünkre álltak, akkor is benne volt ez, hogy biztos, hogy jól csináljuk? Erre számítanak? Csináljuk úgy, ahogy nem számítanak rá. A magyar katonában ez mindig benne van, én nagyon büszke vagyok rájuk.

Hogyan szocializálódik ma egy magyar katona? Egyáltalán mi az, hogy magyar katona? Mert van szerződéses állomány, meg van tartalékos állomány, de már nincsenek sorkatonák.

Mind magyar katona, a különbség az, hogy ki mennyi időt tölt kiképzéssel, felkészítéssel. A szerződéses és hivatásos állomány lényegesen több időt tölt a kiképzéssel, és sokkal hamarabb találja magát valamilyen műveletben. A tartalékos állomány a saját szabadidejét áldozza fel azért, hogy közelebb kerüljön a honvédséghez. Viszont mentalitásban, mikor az emberek felveszik az egyenruhát, megtanulják az alapszabályokat, az ad nekik egy tartást azonnal. Azonnal tudják, hogy egy nagy családhoz tartoznak, a munkán kívül is számíthatnak rá. A munkában pedig, ha műveleti területen, mondjuk, belekeveredünk egy kis matekba, akkor biztos, hogy számíthat a mellette levőre, meg aki felette vagy alatta van.

Amikor belekeverednek egy kis matekba, ez azt jelenti, hogy lőnek önökre?

Igen, igen.

2025. május 31-ig szól a hírek szerint a kinevezése. Kapott egy feladatütemezést, amit addigra végre kell hajtani?

Végcélt kaptam csak, amit hallott mindenki, aki meghallotta miniszterelnök úr beszédét, aztán miniszter úrral ezt pontosítottuk. Mission command van, ahogy szoktuk mondani, küldetésorientált vezetés, megfogalmazták számunkra a célokat. Az, hogy hogyan, teljesen ránk bízták.

Hogyan értelmezi ezt a célt, amit a miniszterrel utána pontosítottak?

Van egy olyan kormányunk, amely valóban támogatja a Magyar Honvédséget és a fejlesztését. Biztosítják számunkra a feltételeket ahhoz, hogy ütőképes haderő legyen, a térség meghatározó haderejévé válhasson valóban a Magyar Honvédség. Nekünk ezért kell dolgozni és ennek számtalan szegmense van, amit mind-mind egybe kell gyúrni úgy, hogy a magyar katona magabiztos legyen, elégedett legyen és csak a feladatra tudjon fókuszálni. Ezért kell dolgoznunk.

Mi az ütőképes, mi a meghatározó és mi a térség?

Kelet-Közép-Európa a mi térségünk. A NATO-nak éreznie kell, hogy a magyar hadseregre, a magyar katonára számíthat, nem kihasználjuk a szövetséget, hanem teszünk hozzá. Ez a meghatározó. Hogy mitől ütőképes? A célokat el tudjuk érni, a feltételezett szembenálló félnek tudunk olyan veszteséget okozni, hogy vagy egyedül, vagy a szövetség erejével közösen biztosítsuk a magyar emberek biztonságát.

Meddig kell egy elképzelt támadás esetén a magyar haderőnek kitartania?

Nincsen egy szcenárió, nincsen egy feladat. Nagyon nehéz előre megmondani azt, hogy milyen kihívás fog érkezni és annak milyen ereje lesz. A XXI. századi hadviselésben arra kell felkészíteni a katonáinkat, hogy a készenléti idő a lehető legrövidebb legyen, a képességek benne legyenek a katonában, legyen képes professzionális módon alkalmazni a rábízott haditechnikai eszközöket.

Milyen irányú veszélyekkel kell ma számolnia a Magyar Honvédségben?

Nincsen ellenségképünk, úgyhogy erre mi nem készülhetünk. Folyamatosan figyelni kell közvetlen környezetünket, meg a nagyobbat is. Ebből következtetéseket kell levonni, és akkor látjuk a veszélyeztetettség fokát.

Támadásra kell készülnie Magyarországnak?

Magyarországnak nem kell most erre készülnie, de a magyar haderőnek igen. Ez az alapja. A hagyományos hadviselésben előfordulhat ilyen, nekünk ez az alap, hogy a hagyományos hadviselésre először felkészítjük a katonáinkat, és utána lépünk tovább a nem hagyományos hadviselésre.

Van még egyáltalán hagyományos hadviselés?

A hagyományos és a nem hagyományos egyszerre jelenik meg. A napóleoni háborúk idejének az alapelvei nagyon régen megváltoztak, amikor a két hadsereg arra készült, hogy majd megvívja a csatát, kimennek a csatatérre, ott megütköznek, a győztesé pedig az ország, a hatalom és a korona is. Ennek vége van, ennél sokkal bonyolultabb a rendszer, nekünk erre kell készülni, és ennek minden szegmensére fel kell készíteni a katonát.

Hol van a Magyar Honvédség helye a NATO-ban?

Ott, mint az összes többi nemzetnek, tehát ebben nincsenek elsők, másodikok vagy harmadikok. A katonai költségvetésünk folyamatosan megy fel, a 2 százalék elérésére megvan a terv, ha megnézzük az utolsó évek költségvetését, akkor igenis teljesítjük ezt a kötelezettséget. A NATO-missziókban a létszámhoz képesti szerepvállalásunk az első egyharmadba tolja Magyarországot. A feladatvégrehajtás minőségét pedig semmi más nem példázza jobban, mint hogy idén a K-FOR-nak, tehát egy teljes NATO-missziónak magyar parancsnoka lesz.

Járványveszélyhelyzet után kell-e a Magyar Honvédségnek számolnia újabb biológiai fenyegetettséggel?

Minden fenyegetettségre számolnunk kell. Nemcsak arról szól már a történet, hogy szuronyrohamot kell elhárítanunk vagy szuronyrohamot kell végrehajtanunk, ezért igyekszünk a lehető legszélesebben meglévő katonai képességeinket fenntartani. Megvannak a védőeszközeink, és ha ilyesmire kerül a sor, akkor a magyar katonákra újra lehet majd számítani.

Hogy a magyar katonák hogyan vannak, mondjuk, elhelyezve egy határvédelmi rendszerben migránsválság idején, ott számít, hogy az kényelmes legyen? Vagy egy katonának mindegy, hogy kényelmes-e?

A tűrőképességünk lényegesen magasabb, erre tréningezzük is a katonákat, hogy extrém körülmények között is tudjanak helytállni, mert a feladatot végre kell hajtani, viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a harcértéket magasan kell tartani. A magyar katona is emberből van, ő is elfárad, tehát igyekszünk megteremteni neki olyan feltételeket, hogy amikor regenerálódnia kell, akkor a lehető legjobb körülmények legyen. Nem biztos, hogy tudjuk biztosítani, ezért fontos a fizikai felkészültség.

Fegyverzetfejlesztésre van még szükség?

Mindig fejleszteni kell. A világ nem áll meg, nemcsak az informatika fejlődik exponenciálisan, hanem a támadó- és védőeszközök is. A katonák egyéni harcászati felszerelésének fejlesztése sem fejeződött be, a fejlesztéseket folyamatosan nyomon kell követnünk, és ha erőforrásaink biztosítják, akkor ezt folyamatosan cserélni kell.

Most könnyebb a katonának vagy nehezebb, mint húsz évvel ezelőtt?

Könnyebb, mert az ergonómiai kialakítás figyelembe veszi az emberi testet, de lehet, hogy súlyban, a nap végén ugyanannyit kell elvinni. Mást viszünk, hatékonyabbat viszünk, de amit az ember el tud vinni, azt el fogja vinni. Viszont nem mindegy, hogy elvágja a nyakamat a hátizsáknak a pántja, vagy rendesen alá van támasztva pánttal. Nem mindegy, milyen a bakancsa a katonának. A rádió sem mindegy, vagy hogy headset van a katonán, a két keze máris szabadabb. Lehet, hogy valóban ugyanannyi kilót kell elvinni, de sokkal nagyobb képességet biztosít, illetve sokkal kevesebb energiát vesz ki a harcoló katonából.

Ez a személyi fegyverzet. Mi az, amit még fejleszteni kell? A harckocsifejlesztés megindult, a repülőképesség fejlesztése megindult. Tüzérségi fejlesztés is lesz?

Érkeznek az új, az önjáró lövegek és nemcsak a löveg érkezik, hanem ezt is rendszerben képzeljük el: van vezetési rendszere, van lőszerrendszere, van logisztikai rendszere, van tűzvetési rendszere és van benne persze, a löveg meg a lőszer is, de ez alkot egy rendszert. Ettől XXI. századi az a technológia, amit igyekszünk meghonosítani a Magyar Honvédségben is. Az innováció sokkal gyorsabb a világon, mint negyven évvel ezelőtt. Ezt nekünk meg kell próbálni követni, és a nagy csoda ebben a haderőfejlesztési programban, ami megkezdődött, hogy nemcsak elmegyünk és veszünk tankot, meg ágyút, meg lőszert, hanem a magyar emberek, a magyar mérnökök, a magyar hadmérnökök részesei tudnak lenni a gyártásnak és utána bele tudunk szólni a fejlesztésbe. Ezzel a függőségünk is sokkal kisebb lesz.

Vadászrepülőink kitartanak még?

Az volt az első olyan egyéni fejlesztés, ami már XXI. századi technológia, úgyhogy tökéletesen illik ebbe a rendszerbe. Nem véletlen, hogy más ország légtérvédelmét is ellátjuk.

Mi az a kulturális váltás, amit egy korábbi eszközről átlépve egy újabb eszközre meg kell csinálni a katonának? A régi eszköz is összemérhetetlenül drága volt, meg az új eszköz is összemérhetetlenül drága.

Nem is pénzben mérjük ezt a kulturális változást. Viccesen azt szokták mondani a kollégák, hogy ez igazából egy számítógép most már körbeépítve páncéllal meg fegyverrel. Ez korábban nem volt jellemző a haditechnikai eszközökre. Éppen ezért a képességei teljesen mások ezeknek az eszközöknek, és nemcsak a harceljárási képesség, messzebb lát, messzebb lő, gyorsabban megy oda, hosszabb az élettartalma, hanem óriási váltást jelent ennek a fenntartásában is, a technikai kiszolgálásban, a karbantartásban és a bevethetőségben is. Át kell állítani a kapcsolókat. Én hiszek a küldetésorientált vezetéstben, ezt próbáltam alkalmazni mindig eddigi beosztásaimra és most is ezt fogom promótálni. Ez azt jelenti, hogy én nem akarom feltétlenül megmondani az alárendelteknek a hogyant. Nagyon világos célt kell megfogalmaznom nekik. Nekik érteni kell a szándékot. Ha nem világos, mernek kérdezni, hogy elmagyarázzam még egyszer, és utána a fegyelmezett kezdeményezés nem lehetőség, hanem elvárás.

A Magyar Honvédség nem olyan, mint egy vállalat, ahol a vezetőnek mindenhez is jobban kell értenie?

Nem lehet ez. Annyira széles az a platform, amit a Magyar Honvédség lefed, hogy erre egy parancsnok sem képes. Rengeteg szakma van a Magyar Honvédségben, hiszen ez mind kell ahhoz, hogy hatékonyak lehessünk, nem lehet, hogy egy parancsnok mindenhez értsen, hanem olyan vezetőket kell választania, akivel a bizalom maximális, és akkor lehet üzemeltetni ezt az óriási gépezetet.

Kibertámadásra felkészült ma a Magyar Honvédség? És ha a Magyar Honvédség felkészült, akkor az azt jelenti, hogy a magyar állam is felkészült?

Meggyőződésem, hogy igen, pontosabban igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez így legyen. Klasszikusan három hadszíntér van: a föld, víz, levegő. De kiegészült kettővel ebben a korban, az űrrel és a kibertérrel. Már öt olyan terület van, ahol hadműveleteket lehet és kell végrehajtani. Ilyen a kiber, igyekszünk fejleszteni ezt is, ezért van a kiberakadémiánk, ahol megpróbáljuk felkészíteni a következő generációt arra, hogy a Magyar Honvédségnek a védelmi képességei ezen a területen is a lehető legmagasabbak legyenek.

Hogyan áll a Magyar Honvédség toborzó tevékenysége?

Mivel egyre többet találkoznak a magyar katonával, köszönhetően annak, hogy a katonáinkat többet látják most az utcán, egyre többen jelentkeznek. A tartalékos haderő létszáma átlépte a 11 ezret. A Magyar Honvédség létszáma folyamatosan nő. Hogy elég-e? Mindig azt mondom, parancsnokként sosem elég. Nekem akkor jó, ha minél több katonám van. Tudunk még terjeszkedni, mert a feladat mindig több lesz, úgyhogy várjuk őket. Ezért szólítottuk meg a fiatalokat az egyetemen, ezért vannak az ösztöndíjaink, hogy aki szeretne a haza védelme érdekében többet tenni, azt tárt karokkal várjuk és ha kell, akkor tudjuk támogatni is. A magyar embereknek közel áll a szívükhöz a biztonság és a katonai szakma, hiszen most már több mint háromezer diák vállalja, hogy tanórán kívül szeretne megismerkedni a honvédelemmel, azokkal a képességekkel, amit a magyar katona meg tud testesíteni.

Hogyan kell számolni egy honvédség erejét? Mert pihenni is kell valakinek.

Egy elnyúló műveletben nekünk úgy kell számolni, hogy ott a pihentetés biztosított legyen. De ha az ország fizikai védelméről van szó, akkor nem számolunk ezzel, akkor az összes katonának addig kell harcolnia, amíg el nem érjük a célunkat. Ezért kell a fizikai felkészültség, ezért kell a tudás, hogy mind a két változatra fel kell készülnünk.

Lesz-e új szerepük a települések életében a helyőrségeknek? Ezeknek régen egészen speciális szerepük volt.

Ezt erősítenünk kell. Aktív katonai szolgálattal a 19 megyéből 10 megyében vagyunk. Amikor megtartottam az első parancsnoki értekezletemet, pont ezt kértem a kollégáktól, hogy erősítsük a helyőrségparancsnoki szerepet, lássák a helyi vezetők, a nem kormányzati szervek vezetői is, hogy a honvédség ott van, számíthatnak ránk, és amikor meg kell jelenni, akkor bízhatnak bennünk.

Lehet majd több katonát látni az utcákon, amikor nincsen veszélyhelyzet meg nincsen migránsválság? Akkor is fognak támogatólag járőrözni? Van, akinek ez tetszik, van, akinek meg nem.

Járőrözni nem fogunk, csak akkor, ha kérnek rá minket, hiszen ez nem a mi alapfeladatunk. Én azt mondom mindig, hogy nem kell félni a magyar katonától. Akinek nem tetszik, annak félnivalója van, meggyőződésem. Hogy a magyar katonánál fegyver van? Igen, a péknek péklapátja van, az orvosnak sztetoszkópja van, a katonának meg fegyvere van. Nem kell attól félnie magyar embernek, hogy magyar katona magyar ember ellen fogja használni a fegyverét. De ha baj van, akkor tudja használni a magyar emberek védelmében. Számtalan olyan példát tudok mondani, amikor katonáink nincsenek is szolgálatban, de ha baj van, akkor azonnal helytállnak. Összeesik valaki az utcán, a katonám biztos, hogy odalép és megpróbálja elsősegélyben részesíteni. Ment haza a kolléga, balesetet látott, azonnal megállt. Megnézte, hogy mi történik, hívták a mentőket, és mivel neki megvolt a képesítése, ő le tudta szállítani a mentőhelikoptert, így a pilótának is lényegesen egyszerűbb volt landolnia. A másik kolléga utazott valahova, látta, hogy ég a garázs, bement és kihozta a bácsit is, meg utána még visszament a PB-palackért is, hogy ne robbanjon fel. De már a kadétjaink is csinálnak ilyeneket. A magyar katona teljesen mindegy, hogy egyenruhában, egyenruha nélkül, szolgálatban vagy szolgálatmentesen igenis előrelép és próbál segíteni, próbál tenni a magyar emberekért. És persze van példa, mert a társadalom lenyomata vagyunk, amikor negatív viselkedést látnak az emberek a katonáktól. Ők nem sokáig katonák, mi ezt nem toleráljuk, a szervezet és az együvé tartozás nem engedi meg ezt a fajta viselkedést.

Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Botár Gergely/kormany.hu
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018