Új elemmel bővül a magyar adórendszer, a kormány ugyanis vagyonadót vezet be, amely az egymilliárd forint feletti magánvagyont terheli.

Mint cikkében a Portfolio írja, Kármán András pénzügyminiszter szerint ma a fogyasztás adózik leginkább, a vagyon alig, miközben a vagyoni egyenlőtlenség nálunk a második legnagyobb az EU-ban. A 100 leggazdagabb magyar vagyona tíz év alatt 325 százalékkal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint a háztartások vagyona.

Kövesdy Attila államtitkár szerint az adó 15-25 ezer embert érinthet, visszaható hatálya nem lesz, a külföldre költözőkre pedig szigorú szabályok vonatkoznak.

A kormányzati érvelés szerint az egykulcsos adó a 27 százalékos áfával együtt a magasabb jövedelműek alacsonyabb effektív adózását jelenti (az alacsony jövedelműek jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként), a tőkejövedelmek adózása nagyon kedvező, Európa egyik legalacsonyabb társasági adókulcsa és osztalékadóka mellett a befektetések adózása is rendkívül előnyös. A vagyon közben koncentrálódik, meghaladja a visegrádi országok szintjét; a vagyoni egyenlőtlenségek növekedtek 2015 és 2025 között, az EU-ban ezüstérmes ebben Magyarország.

A miniszter azzal is érvelt, hogy a vagyonadó a produktív beruházások felé tereli a tőkét, illetve arra, hogy a vállalkozások forgassák vissza a pénzt.

Az államtitkár szerint pedig most a vagyonadó reneszánsza jön szerte Európában.

Kövesdy Attila a lap érdeklődésére kifejtette az úgynevezett exit tax kapcsán, hogy az a logika, hogy ha valaki elhagyja a magyar adóilletőséget, vagy elköltözik, akkor úgy kell tekinteni, mintha eladná a vagyonát, eszközeit, és ez esetben van egy szerzési költsége, valamint egy eladási ára, és a kettő között fennálló nyereséget nézi majd a szabályozás. Erre vonatkozóan lesz egy bevallási kötelezettség.

A vagyonadóról szóló kormányhatározat május 14-én jelent meg, ez az az időpont, amikortól a vagyonadó köztudomásra került. Innentől kezdve a NAV vizsgálhatja a vagyonátadást, rendelést, ajándékozást. Az államtitkár érdeklődésünkre kifejtette, hogy május 14-től lehet tudni hivatalosan, hogy lesz vagyonadó Magyarországon. Az ezt követően megvalósított szerződések, amelyeket csak azért hoztak létre, hogy az illetőnek adóelőnye származzon belőle, és nincs más racionális gazdasági célja, akkor azt már lehet vizsgálni.