A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről.

Mint a Portfolión olvasható, a szervezet szerint az ország gazdaságát egyszerre több tényező szorítja vissza, köztük a gyenge beruházási aktivitás, a bérnövekedés és a termelékenység közötti megnövekedett szakadék, a kedvezőtlen külső környezet, valamint a demográfiai nyomás.

A költségvetési hiány idén várhatóan a GDP 7–7,5 százalékát éri el, miközben az államadósság tovább emelkedik.

Az IMF álláspontja szerint emiatt átfogó reformcsomagra van szükség, amely a költségvetési kiigazítás mellett a termelékenységet javító szerkezeti átalakításokat is magában foglalja.

A stáb elismerte, hogy az új kormány elkötelezettsége az európai integráció mélyítése és az átláthatóbb kormányzás mellett kedvező fogadtatásra talált a piacokon, amit a forint erősödése és az állampapírhozamok csökkenése is jelzett. A korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi – a GDP 7 százalékának megfelelő – uniós forrás felszabadítása hozzájárulhat a növekedés élénkítéséhez, valamint a költségvetési és külső finanszírozási nyomás mérsékléséhez. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy Magyarország egyedülálló lehetőség előtt áll, hogy felrázza a gazdaságot az új kormány törekvései és a felszabadított uniós források miatt.

Az IMF szerint

• a gazdasági növekedés 2026-ban mintegy 2, középtávon pedig 2,5 százalék körül alakulhat,
• az infláció idén a jegybanki cél alatt marad, de 2027-ben ismét 3 százalék közelébe emelkedhet.

A szervezet hangsúlyozza, hogy a közös valuta előnyei – az árfolyamkockázat megszűnése, az alacsonyabb finanszírozási költségek és a szorosabb kereskedelmi kapcsolatok – csak akkor használhatók ki, ha a gazdaság kellően felkészült a csatlakozásra. Ennek elengedhetetlen feltétele a munka- és termékpiacok rugalmasabbá tétele, valamint az államháztartás érdemi konszolidációja.

Az IMF

• az adórendszer gyökeres átalakítását is sürgeti,
• az alacsony keresetűek adókedvezményét egykulcsos adó helyett,
• a meglévő családi kedvezmények gyermek utáni adójóváírásra cserélését,
• magasabb társasági adókulcsot teljes beruházási leírással, valamint
• a kedvezményes áfakulcsok körének szűkítését.

A kiadási oldalon az energiaárak támogatásának és a kedvezményes hitelkonstrukcióknak a fokozatos leépítését, a közbeszerzési megtakarításokat, valamint a bérjellegű kiadások féken tartását javasolják. Az IMF számításai szerint a bevételi és kiadási intézkedések kombinációjával a hiány 2027-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra lenne csökkenthető.

A szerkezeti reformok terén az IMF kiemeli, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az egyik legkevésbé versenyképes piaci struktúrával rendelkezik, miközben az állami vállalatok – a mezőgazdaságot kivéve – tartósan elmaradnak a magánszektorbeli cégek termelékenységétől.