Surányi György az MTA-n tartott minapi előadásában felidézte: a 2020-as évek elejéig azt az álláspontot képviselte, hogy nincs szükség az európai monetáris unióhoz való csatlakozás erőltetett, gyorsított megvalósítására. Bár a szakmai érveket ma is valóságosnak tartja, megváltozott az álláspontja két komoly érv miatt is, a volt jegybank elnök ugyanis egyetért Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök egyik megállapításával.

„Ha egyszer egy ország belépett a monetáris unióba, akkor többet nincs kiút az Európai Unióból. Ez a legfőbb érve amellett, hogy ne lépjünk be a monetáris unióba, nekem viszont ez a legfőbb érvem mellette. Meg kéne szabadulni attól a lehetőségtől, hogy akár gondolatkísérletként arról ábrándozzon valaki, hogy kivezesse az országot az EU-ból” – fogalmazott.

Megállapította: sokáig abban a hitben élt, hogy egy felelős kormány és egy független jegybank képes eredményesen együttműködni egy

• fenntartható,
• egyensúlyőrző,
• gyors és
• árstabilitást megteremtő

gazdaságpolitika érdekében.

„Az elmúlt évek nem bizonyították, hogy az önálló monetáris politika kedvező hatást gyakorolt volna itthon. Nem élt, hanem gyakran visszaélt a lehetőségeivel, talán az elmúlt 16-17 hónap kivételével. Ez a 16 hónap nem elég következtetések levonására, és ha a mai forintárfolyamot nézem, kicsit bizonytalan vagyok abban, hogy nem újra egy nagyon ortodox monetáris rezsim felé megyünk-e. Ha tartósan így marad minden, annak nagyon komoly növekedési áldozata lesz.”

A korábbi jegybanki elnök a 2001 és 2025 közötti időszakot két periódusra osztja:

1. a 2013-ig tartó elsőre egy ultraortodox gazdaságpolitika volt jellemző,
2. míg az azutánira egy unortodox.

„Az ortodoxiában az árfolyamnak nincs szerepe a növekedés szempontjából, szélsőséges esetben akármeddig el lehet vinni az árfolyam felértékelődését az infláció, az árstabilitás szent céljának a mindenáron való elérése érdekében. Ennek nincs növekedésveszteséget okozó hatása, nem fogja vissza az exportot, egyszerűen csak alkalmazkodást vár el a körülményekhez. A másik felfogás ezzel gyökeresen ellentétesen azt állítja, hogy az árfolyam tudatos, folyamatos reálleértékelődésével egyensúlyi, fenntartható, gyors növekedési pályára lehet vezérelni egy gazdaságot. Mind a két megközelítés hamis és súlyosan kudarcos volt az elmúlt évtizedekben” – mondta.

Az ortodox szakasznak az volt a jelszava, hogy „erős gazdaság egyenlő erős árfolyammal”, míg az unortodoxnak az, hogy „erős gazdaság egyenlő gyenge árfolyammal” – mondta Surányi György.

„Nos, a két jelszó eredője mind a két esetben gyenge gazdaság és gyenge árfolyam, ezt tapasztalhattuk, ennek az árát fizethettük” – jelentette ki.

A korábbi jegybankelnök szerint az a tanulság, hogy óvakodni kell a szélsőségektől, és a Magyar Nemzeti Bank mindenkori vezetésének az kell hogy a feladata legyen, hogy találja meg a középutat.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.