Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Kõolaj a Vecsés-1 kõolajkút sajtóbemutatóján Vecsés mellett 2024. június 6-án. A Vecsés-1 kút próbatermeltetése idén május 19-én kezdõdött. A kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal növeli a Mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megvan a megállapodás, de a Mol mellett kaphat az Egyesült Arab Emírségek is a NIS-ből

Megállapodás született a Mol magyar olajipari vállalat és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról, az adásvételi szerződés feltételeit az amerikai vezetés felé is továbbítják – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter.

A Gazprom a NIS-ben összesen 56,15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, az eladás alapvető feltételeiről született most megállapodás.

Az Egyesült Arab Emírségekből származó lehetséges partnerekről szólva Dubravka Djedovic Handanovic kiemelte, hogy a várakozások szerint ők is részesei lesznek az adásvételi szerződésnek, a megbeszélések lezárásának március 24. a határideje.

A szerződés értelmében Szerbiának is sikerül javítania pozícióin a vállalat irányításában, mert az állam a mostani részesedését további 5 százalékkal növeli, s így a szerb állam tulajdonhányada meghaladja majd a vállalat részvényeinek harmadát a NIS-ben.

A szerb miniszter fontosnak nevezte, hogy a Mol elkötelezte magát amellett, hogy nem záratja be a pancsovai kőolaj-finomítót, és megtartja a termelési szintet, szükség esetén pedig növeli is.

A jelenlegi tulajdonszerkezet:

  • Gazprom: 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek 44,9 százalékos.
  • A szerb kormány részvényeinek aránya 29,9 százalék.
  • A fennmaradó részen kisrészvényesek és alkalmazottak osztoznak.

Szijjártó Péter korábban elmondta, hogy Magyarország és Szerbia kormányközi megállapodást fog kötni, amelyben lefektetik a stratégiai olajipari együttműködésnek kedvező környezet alapjait, valamint rögzítik, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a két ország között tervezett kőolajvezetéknek.

„És itt nem csak arról van szó, hogy új kőolajvezeték köti majd össze az országainkat, hanem egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját fogja összekötni” – fejtette ki.

Úgy értékelt, hogy a Mol belépése tulajdonosként a szerb olajpiacra a NIS többségi tulajdonának megvásárlásával, illetve a magyar-szerb kőolajvezeték megépítése olyan előrelépés Közép-Európa, Szerbia, Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságában, amelynek nyomán hazánk nagyon jó helyzetbe kerül.

Címlapról ajánljuk
Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a Pwc friss jelentése került terítékre, amely arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia kettéosztja a globális munkaerőpiacot. Oltyán Gábor, a Pwc Magyarország vezető adattudományi szakértője és tech szenior menedzsere bontja ki a részleteket, mégpedig azt, hogy mi kell ahhoz, hogy a munkavállalók és a vállalatok a változás nyertesei közé kerüljenek, illetve mekkora hatékonyságnövekedéssel és bérprémiummal kecsegtet az AI-readiness megvalósítása. Az adás első részében azzal foglalkoztunk, hogy májusban új történelmi csúcsra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának összege, amely az év végére várhatóan még tovább nőhet. Miért fontos mindez, hogyan függ össze a folyamat az euró várható bevezetésével és tényleg kell-e ekkora tartalék? A témáról a Portfolio elemzőjét, Beke Károlyt kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×