Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
Kõolaj a Vecsés-1 kõolajkút sajtóbemutatóján Vecsés mellett 2024. június 6-án. A Vecsés-1 kút próbatermeltetése idén május 19-én kezdõdött. A kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal növeli a Mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megvan a megállapodás, de a Mol mellett kaphat az Egyesült Arab Emírségek is a NIS-ből

Megállapodás született a Mol magyar olajipari vállalat és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról, az adásvételi szerződés feltételeit az amerikai vezetés felé is továbbítják – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter.

A Gazprom a NIS-ben összesen 56,15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, az eladás alapvető feltételeiről született most megállapodás.

Az Egyesült Arab Emírségekből származó lehetséges partnerekről szólva Dubravka Djedovic Handanovic kiemelte, hogy a várakozások szerint ők is részesei lesznek az adásvételi szerződésnek, a megbeszélések lezárásának március 24. a határideje.

A szerződés értelmében Szerbiának is sikerül javítania pozícióin a vállalat irányításában, mert az állam a mostani részesedését további 5 százalékkal növeli, s így a szerb állam tulajdonhányada meghaladja majd a vállalat részvényeinek harmadát a NIS-ben.

A szerb miniszter fontosnak nevezte, hogy a Mol elkötelezte magát amellett, hogy nem záratja be a pancsovai kőolaj-finomítót, és megtartja a termelési szintet, szükség esetén pedig növeli is.

A jelenlegi tulajdonszerkezet:

  • Gazprom: 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek 44,9 százalékos.
  • A szerb kormány részvényeinek aránya 29,9 százalék.
  • A fennmaradó részen kisrészvényesek és alkalmazottak osztoznak.

Szijjártó Péter korábban elmondta, hogy Magyarország és Szerbia kormányközi megállapodást fog kötni, amelyben lefektetik a stratégiai olajipari együttműködésnek kedvező környezet alapjait, valamint rögzítik, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a két ország között tervezett kőolajvezetéknek.

„És itt nem csak arról van szó, hogy új kőolajvezeték köti majd össze az országainkat, hanem egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját fogja összekötni” – fejtette ki.

Úgy értékelt, hogy a Mol belépése tulajdonosként a szerb olajpiacra a NIS többségi tulajdonának megvásárlásával, illetve a magyar-szerb kőolajvezeték megépítése olyan előrelépés Közép-Európa, Szerbia, Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságában, amelynek nyomán hazánk nagyon jó helyzetbe kerül.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×