A költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazásához készített, szerdán elfogadott tanácsi határozat szerint elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek ronthatják a kilátásokat, de Magyarország szempontjából kedvező lehet, hogy számos EU-tagállam tervez költségvetési élénkítést, köztük Németország is. A 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de az eddigi körülmények kedvezőtlenül befolyásolhatják a bázisévi, vagyis a 2025-ös eredményeket – írták.

A testület véleménye szerint a költségvetési egyensúly érdekében 3 százalék alá kell vinni a kormányzati szektor hiányát. A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát a GDP 3,7 százalékában határozta meg, a tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezettől elmaradó gazdasági növekedés miatt az adóbevételek is elmaradhatnak a várakozásoktól, ezért a tervezettnél lényegesen nagyobb tartalékképzést javasolnak. A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatában most 50 milliárd forint szerepel erre a célra.

A GDP 72,3 százalékára tervezett államadósság-ráta a tanács véleménye alapján 4,1 százalékos reál GDP-növekedés, valamint a GDP-arányos 4,4 százalékos pénzforgalmi és 3,7 százalékos ESA-hiány mellett érhető el. A várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítmény ennek a megvalósítását szintén nehezítheti, a 2026-os költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor összességében megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak – tették hozzá.