Infostart.hu
eur:
350.55
usd:
302.53
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Az újonnan átadott paksi naperőmű napelemtáblái 2019. március 5-én. Az ország legnagyobb, 9 milliárdos költséggel készült naperőműve az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. koordinálásával valósult meg az atomerőműtől néhány kilométerre. A 20,6 megawatt beépített kapacitású naperőmű mintegy 8500 háztartás, azaz több mint 20 ezer ember villamosenergia-ellátását biztosítja.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Felmérés: a magyarok hajlandóak többet fizetni a megújuló energiáért, de van egy határ

A Mol fenntarthatósági kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 30-40 százaléka hajlandó lenne többet fizetni, ha megújuló forrásokból jutna az energiához. Viszont a többség árérzékeny, vagyis csak 10 százalékkal venné drágábban ebből a forrásból az energiát - nyilatkozta az InfoRádióban Sverla Viktor, az olajtársaság stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

Építenek a magyar polgárok a megújuló energiákra, több mint 90 százalékuk szeretné, hogyha növekedne a megújuló energiaforrások aránya a gazdaságban – mondta az InfoRádióban a Mol-csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója. Sverla Viktor szerint ez azt jelenti, hogy a kérdés mindenkit foglalkoztat. Ráadásul a válaszadók 70 százaléka úgy is érzi, hogy a klímaváltozás hatással van a mindennapjaira. Ez a két válasz "eléggé logikus kapcsolatban" van egymással – tette hozzá a kutatás vezetője.

A megújuló energiákkal kapcsolatban a legtöbben a geotermikus és a napenergiát említették, de sokan hallottak a zöld hidrogénről, az elektormobilitásról és a fenntartható folyékony üzemanyagokról is. Utóbbiakból már ma is kever a Mol a töltőállomásokon tankolt üzemanyagba – jegyezte meg a stratégiai és fenntarthatósági igazgató annak kapcsán, hogy erről csak az emberek harmadának van tudomása.

Sverla Viktor örvendetesnek nevezte, hogy a geotermikus vagy naperőműveket már az emberek majdnem 90 százaléka szívesen látná a saját lakhelyeihez közel, de még a megújuló források közül a legvitatottabb szélerőműveknek is 74 százalékos a támogatottsága.

Ugyanakkor a megkérdezettek elsöprő többsége, vagyis 92 százaléka úgy látja, hogy a megújuló energiák elterjesztésében szükség van az állam szerepvállalására. A Mol ágazati igazgatója is úgy látja, hogy

az állam támogatása nélkül ez nem is lenne elképzelhető. Üzleti alapon ugyanis egyelőre csak ráfizetéssel lehetne a megújuló energiákat bevonni a gazdaságba.

"A fenntartható üzemanyagokkal kapcsolatban a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy szükség van állami támogatásra, és ez megerősítés számunkra. Azt látjuk, hogy bár egyre jobban elterjednek a megújuló energiatermelési megoldások, de ezek nagy része jelentősen drágább, mint a hagyományos fosszilis alternatívák" – hívta fel a figyelmet Sverla Viktor. Mint mondta, a megkérdezettek 30-40 százaléka hajlandó lenne többet fizetni a fenntartható energiáért, mint a hagyományos energiaforrásokért, noha legfeljebb csak 10 százalékos árnövekedést tudnának elfogadni. Ez sokszor nem elég ahhoz, hogy ilyen fenntartható üzemanyagokat állítsanak elő, ellenben rávilágít arra, hogy az energia ára nagyon fontos tényező – mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott "luxusvillájáról", a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában, valamint az USA-ban is határozott emelkedéssel zártak az indexek, a Dow napközben még rekord szintre is ugrott. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×