A Demokratikus Koalíció képviselője, Gy. Németh Erzsébet írásbeli kérdést intézett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, „Tervez-e nyugdíjemelést, legalább a legalacsonyabb nyugdíjak emelése érdekében?” címmel. Érvelése szerint ma mintegy 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt.

A 24.hu beszámolója alapján Nagy Márton miniszterhelyettese, Fónagy János parlamenti államtitkár a válaszában világossá tette, hogy

a kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést, mert igazságosnak tartja a mostani helyzetet.

Az államtitkár közölte, hogy a nyugdíjak értékének megőrzését az inflációkövető nyugdíjemelés biztosítja. A nyugellátás biztosítási elven megállapított keresetarányos, jövedelempótló ellátás, amelyre saját jogon válhat jogosulttá a biztosított, vagy – elhalálozását követően – a hozzátartozója. A társadalombiztosítási nyugdíj összege attól függ, a biztosított aktív korában meddig, milyen összegű jövedelem utáni járulékfizetéssel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához – tette hozzá.

„Ha a kormány a nyugdíjas társadalom egyes csoportjai között eltérő mértékű nyugdíjemelést hajtana végre, ezzel jövedelem-átcsoportosítást valósítana meg, ami sértené a biztosítási elv érvényesülését” – vélekedett válaszában Fónagy János. A nyugdíj nem szociális rászorultság alapján megállapított ellátás, összegének kiszámítása, értékmegőrzése sem függhet az ellátásban részesülő rászorultságától, szociális helyzetétől. Az államtitkár szerint a nyugdíjrendszer éppen akkor igazságos, ha a megállapított ellátások értékmegőrzésekor a megállapításkori nyugdijarányok megmaradnak.

Ezt a célt az egységes mértékű emeléssel lehet elérni. Ettől eltérő, differenciált emelési módszer a magasabb biztosítási teljesítmény eredményeként megállapított nyugellátások fokozatos értékvesztését okozná. A miniszterhelyettes szerint a differenciált emelés azt jelenthetné, hogy aki egy életen át aktív járulékfizető volt, kevesebb ellátást kapna, míg aki egyáltalán nem, vagy csak keveset dolgozott a munkaerőpiacon, magasabb nyugdíjban részesülne. „Ez nem csak igazságtalan, de

a közteherfizetésre nézve is ellenösztönző lenne, ami hosszabb távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetné”

– közlte az államtitkár, azt is hozzátéve, hogy a nyugdíjrendszerben a szolidaritási elv is érvényesül, az alacsony összegű nyugellátásban részesülők – kérelemre, indokolt esetben – méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt kaphatnak.