Korábban a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül az elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdetnek győztest. A pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni - hívta fel a figyelmet Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: mindent megtesznek a zöld átállás érdekében, de a realitás az, hogy a következő 20-25 évben szükség lesz gyorsan működésbe hozható nagy teljesítményű erőművekre, amelyekkel a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartható.

A Magyarországon megtermelt áram több mint 25 százaléka megújuló energiaforrásokból származott tavaly. Már 7550 megawattnyi beépített naperőművi kapacitás van, ami az ország méretéhez képest jelentős. Rámutatott ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások térnyerése alapvetően változtatta meg a villamosenergia-piacot.

Az anomáliák között említette Lantos Csaba, hogy az áram ára akár napon belül is nagyon jelentősen változik a megtermelt energia mennyiségétől függően. Napos időben, nagy áramtermelésnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy mínuszba mennek az árak. A nagyon erős kilengés egész Európára jellemző, ezt a helyzetet kezelni kell - hangsúlyozta.

Az Európai Unióban az energiamix nemzeti hatáskörbe tartozik, van lehetőség ebben a kérdésben autonóm döntésre. A hidrogén szerepéről egyebek mellett kifejtette: hidrogénre részben energetikai célból, másrészt alapanyagként is szükség van. A jelenlegi hidrogénstratégia felülvizsgálatra szorul, a tárca célja egy kiszámítható, egyszerű és átlátható nemzeti szabályozási keret kialakítása - jelezte.

Nagyon fontos a hidrogén

Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke megnyitójában elmondta: egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek a világ minden táján, ami jelzi, hogy egyre sürgősebb azoknak a technológiáknak a megtalálása, amelyek választ adnak ezekre a kihívásokra.

A szövetség elnöke kifejtette, hogy a hidrogén-ökoszisztéma támogatása kiemelten fontos. Ez biztosítja a feltételeket a megújuló energiaforrások felhasználásához, az átjárhatósághoz, elősegíti a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ágazatok, például az energia, a közlekedés vagy a nehézipar dekarbonizációját, és csökkenti Magyarország energiafüggőségét - emelte ki.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által szervezett Hydrogen Open 2025 konferenciának második alkalommal ad helyszínt a budapesti Mol Campus január 23-24-én, a rendezvényen az Európai Unió hidrogéniparának meghatározó szereplői vesznek részt.

Iparági ösztönzőkre és új szabályozásra van szükség

Áldott Zoltán, a Mol felügyelő bizottságának elnöke kifejtette: a hidrogéngazdaságnak fontos szerepe lehet a zöld átmenetben és az európai versenyképesség javításában is. A technológia ugyanakkor még gyerekcipőben jár, az áttöréshez iparági ösztönzőkre, rugalmasságra, valamint egyszerűsített, a regionális sajátosságokat is figyelembe vevő szabályozásra van szükség. Hozzátette azt is, hogy a zöld hidrogén mellett az alacsony széd-dioxid-kibocsátású hidrogén minden formáját támogatni kell.