Magyarország Németország és Lengyelország mellett már most az egyik legnagyobb európai gyártókapacitással büszkélkedhet az akkumulátoriparban. A földhő hasznosításában használt hőszivattyúk részegységeinek előállításában is jelentős exportteljesítménnyel és komoly bővülési lehetőségekkel rendelkezik hazánk - olvasható a Facebookon megjelent bejegyzésben.

A tárca közlése szerint az Európai Bizottság által a napokban publikált független tanulmány szerint az uniós tagállamok rangsorát a lítium-ion akkumulátorok gyártókapacitásában

• Lengyelország (85-95 gigawattóra),
• Németország (55-60 GWh) és
• Magyarország vezeti (40-42 GWh).

Az elemzés a jelenleg 150-260 gigawattórányi összes teljesítmény megduplázását jelzi előre 2025-ben, és további 500-1000 GWh kapacitás kiépítését a rákövetkező években. A várható gyarapodás egyik éllovasaként említi hazánkat, kiemelve a CATL debreceni üzemének létesítését" - írták.

Magyarországot a dokumentum a hőszivattyú-gyártásban is nemzetközileg versenyképes exportőrként nevesíti. A magyar kivitel e területen másfélszeresére nőtt 2015 és 2022 között. Az elért eredmények alapján hazánk regionális gyártóközponttá válhat akár más tiszta technológiák területén is - tudatták.

Hozzátették, hogy a gyarapodást a belső piac is hajthatja: a tanulmány emlékeztet, hogy a kormány legalább 100 ezer hőszivattyú telepítését tervezi 2030-ig. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére.

"A jövő a zöldenergiáé. Magyarország élenjáró szerepre tör a termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművekben. Legutóbb a tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció rögzítette célként a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztését. Az Energiaügyi Minisztérium által készített szakpolitikai dokumentum szerint a földhő felhasználása és a kapcsolódó ipar a tervezett intézkedések végrehajtásával a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat" - olvasható a bejegyzésben.