Alapvető közgazdasági összefüggés, hogy a magas árak a kereslet csökkenését eredményezik, ami a magyarországi élelmiszerpiacon is kézzelfogható – mondta az InfoRádióban Fórián Zoltán. Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője emlékeztetett: nem is olyan rég még arról esett szó, hogy milyen kedvező fordulatot vett, milyen kedvező irányba halad az élelmiszer-kereslet. Amikor még emelkedtek a fizetőképes keresletek és a tudatosság, nagyon kedvező pályán voltunk, és ebbe „tenyereltek bele” az inflációs időszakok.

„Ezek hatása olyan, mintha képletesen a feje tetejére állítanánk az élelmiszer-piramist, amiből potyogni kezdenek a magas hozzáadott értékű termékek”

– magyarázta a szakértő, kiemelve: ez történik most.

Bár eddig is nagyon szerettük a kedvezményeket, most aztán igazi divatja van az élelmiszer-piaci akcióknak, vagyis a kereskedelmi márkák felé fordultunk, és még inkább a legolcsóbb árukat keressük. Mindez nyilván összefüggésben áll a fizetőképességgel, és csak akkor várható ebben fordulat, ha tartósan visszatérünk majd a reáljövedelmek emelkedési időszakába – tette hozzá Fórián Zoltán.

A vezető agrárszakértő érdekességként jegyezte meg, hogy eközben a vendéglátás volumene is csökken, de azért értékben masszívan emelkedik, ahogyan az élelmiszer-kiskereskedelemben az kereslet is, vagyis egyértelmű, hogy az akciók struktúrája nagyon nagy befolyással van arra, hogy milyen – egészséges – élelmiszereket fogyaszt a magyar lakosság.

Leszögezte, a vásárlóknak az a fajta tudatossága, amit korábban a pénztárcájuk megengedett, mára háttérbe szorult, a minőséggel szemben az ár került az első helyre,

ismét „nemzeti sport” lett az akcióvadászat.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyi idő alatt lehet visszatérni oda, hogy ismét a jobb minőségű, adott esetben a prémium termékek legyenek a kelendőbbek, Fórián Zoltán kifejtette: egyszerre több tendencia is van az élelmiszerpiacon, vagyis a fent fókuszba állított olcsóbb termékek mellett azért léteznek a közép- és felsőkategóriás élelmiszer-keresleti modulok is, a szerkezet pedig akkor fog elmozdulni utóbbiak irányába, ha a lakossági fizetőképesség látványosan emelkedni fog.

„Van ennek egy makrogazdasági jellemzője, miszerint a jövedelem növekedésével a lakosság először a nagyberuházásait – lakásfelújítás, autó például – kezdi el pótolni, és csak valahol a sor végén áll az, hogy egyre több és jobb minőségű élelmiszerre fordítja a kiadásait."

Vagyis a „visszatérés” nem egy rövid távú jelenség, évekbe is telhet – emelte ki.

Ilyen szempontból tehát

éveket veszített el a magyar fogyasztó, de van remény, „fény az alagút végén”.

„És a tudatosság azért jelen van, így aki megteheti, az nyilván az egészséges életmódot támogató élelmiszereket választ, miközben van egy nagyon masszív és szélesedő szegmens, amely viszont kényszerből tudatos; táplálkozási zavarokkal küzdő emberek, akik nem tudják alább adni, hogy azt a típusú élelmiszert vásárolják meg, amelyre szükségük van" – tette hozzá az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.