Korszakhatáron áll a hazai gyümölcstermesztés.

"Jelentős befektetést igénylő fagyvédelmi beruházások nélkül hosszú távon nem tudnak gazdaságosan működni a hazai ültetvények" - hangzott el az Agroinform.hu által szervezett konferencián.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője az InfoRádiónak azt mondta, a héten is lehet számítani enyhébb hajnali fagyokra.

"Ami valószínű már az előrejelzésekből, hogy a hét második felében vagy a hétvége felé érkezik újra egy hidegfront sarkvidéki eredetű hideg levegővel, és hoz országrésztől függően 0 fok körüli vagy egyes helyeken akár mínusz 5 fokos lehűléseket is. És ami ennél is rosszabb, hogy úgy tűnik, nagy széllel érkezik a hideg, és talán az azt követő éjszakákra is marad az enyhe szél a mínusz 4-5 fokkal, és tudni kell, hogy pont az olyan típusú fagyok ellen lehet kis hatékonysággal vagy abszolút sehogyan sem védekezni, amelyek széllel jönnek" - ecsetelte.

Apáti Ferenc kitért arra is, hogy egyes aktív fagyvédelmi módszerek hatásosak lehetnek a fagykár ellen.

"Ami jól működik, vagy ami a legjobba, az a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, ez akár 6-7 fokos lehűlésig is meg tudja védeni a növényi szerveket, a virágszerveket a fagykártól, de nagyon kevés ültetvényben működik, mert nagyon nagy a vízigénye, olyan nagy, amivel a legtöbb ültetvényben nem rendelkezünk. A második legjobb módszer az a

kályhás vagy parafingyertyás hőtermelés.

Ezek is igen nagy hőenergia-mennyiséget tudnak előállítani. Ezeknek általában az a hátránya, hogy kézi begyújtású berendezésekről van szó, ezért a begyújtás élőmunka-igényes, ráadásul tüzelőanyagot kell égetni, és a fagyvédelemnek van egy nagyon egyszerű fizikája, nagyon sok hőenergiát kell előállítanunk ahhoz, hogy egy ültetvényt 4-5-6 fokkal fel tudjunk fűteni."

Amint azt a több mint 300 résztvevővel zajló konferencián is elmondták,

az elmúlt hat évben négyszer is komoly károkat okozott a fagy a hazai gyümölcsösökben,

ami miatt Magyarország mára nettó gyümölcsimportőrré vált.