Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mintha mi tartoznánk másoknak – így hangzott a miniszterelnök első alapvetése.

„Ez egy konzervatív és fenntartható pénzügyi megközelítés.A kamatkiadások mindig megterhelik nemcsak a költségvetést, hanem az ország gazdasági teljesítményét is, és ha kamatbevételek vannak, akkor azok hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez" − mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk – ez volt Orbán Viktor második alapvetése.

"Ez a költségvetési hiányról szól. Lehet szerény költségvetési hiány, de az maradjon fenntartható. Úgy kell költekezni, hogy legyen fedezete, ha ez valamilyen időszakban nem tud megvalósulni, akkor meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet fenntartható pályára terelni a költekezést" − mondta a kutató.

A kormányfő harmadik alapvetése szerint jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni.

Pásztor Szabolcs szerint ez a munkaalapú társadalom előnyének összefoglalása: ha van munka akkor javul a termelékenység, nő a hozzáadott érték és az életszínvonal. A munka amellett, hogy hozzáadott értéket teremt, megannyi szálon visszajelzést is küld az egyénnek, illetve a közösségnek az erőfeszítések eredményességéről. Ott, ahol hatékony a munkavégzés, jellemzően növekednek a megtakarítások, a növekvő megtakarítások képezik az alapját, a befektetéseknek, később a gazdaság bővülésének. Azok a társadalmak, ahol alacsony a munkavégzési hajlandóság vagy hatékonyság, nem képesek fejlődésre, növekedési ciklusaik vannak az esetek döntő többségében.

Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha rajtunk keresnének – hangzott a negyedik alapvetés Orbán Viktortól.

Pásztor Szabolcs szerint ez a hozzáadott érték fontosságát jelenti, amit egy példával magyarázott: egy élelmiszert exportáló latin-amerikai ország nagyban függ a világpiaci áraktól, viszont aki magas műszaki tartalmú termékeket exportál, az maga alakíthatja a világpiaci árat, tehát nem a világpiaci mozgásoktól függ az árbevétele.

„A miniszterelnöki beszédből azt a következtetést lehet levonni, hogy Magyarországnak nagyobb pénzügyi önállóságra, magasabb hozzáadott értékre, illetve diverzifikált gazdasági portfólióra van szüksége, mindennek eléréséhez pedig a hazai nagyvállalatoknak jelentősebb szerephez kell jutniuk" − összegezett Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.